Oriflame Love Nature Arctonik Teafával

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

A kozmetikumokban gyakran használt segédanyag, melyet emulgeálószerként (segíti a vizes és az olajos fázis összekeveredését) valamit felületaktív anyagként használnak.

pH stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illatokat és ízeket semlegesítő) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag, mely segít abban is, hogy a formulák tovább szépek maradjanak,.

Kémiailag és funkcióban is a diazolidinyl ureához hasonló gombaellenes hatású tartósítószer, ami formaldehidet bocsát ki magából. További info itt.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Más néven sulisobenzone. Kémiai fényvédő, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-360 nm hullámhosszú) ellen véd. Magas stabilitású összetevő, amely véd más összetevőket is az UV-sugárzás okozta károktól. A sulisobenzone viszonylag gyenge fényvédő, önmagában nem véd eléggé, így leginkább csak a többi összetevőt védő segédanyagként használt. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a a gyanú, hogy elősegíti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. További információ a smartskincare-en. 

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják, utóbbit főleg különféle felületaktív anyagok esetén, melyeknek zselés állagot ad (pl. tusfürdőknél). Ha az összetevő az INCI lista elején áll, akkor általában mint fizikai hámlasztó van jelen az adott termékben, jellemzően testradírok esetén, de fürdősókban is gyakran találkozhatunk vele.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Tovább keverhető tartrazinnal, hogy gyönyörű zöld árnyalatokat kapjunk. A CI 42090 biztonságosnak tekinthető a bőrön és a hajon való használatra, és nem jelent kockázatot, hacsak nem nyelik le vagy légzik be (pl ajkakon használt termékek vagy parfümök esetén). Ezen kívül bőrirritációt és bőrpírt is okozhat a festékekre allergiás embereknél (forrás).

A kozmetikumokban gyakran előforduló, lilás-piros színű szintetikus eredetű színezék.