Oriflame Pure Nature Arctisztító Kendő Teafával és Rozmaringgal

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Teljes egészében növényi eredetű összetevő, különféle növényi olajokból (pálma és repce) nyert trigliceridek és zsírsavak keveréke. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrpuhító hatású összetevő. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

pH stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illatokat és ízeket semlegesítő) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag, mely segít abban is, hogy a formulák tovább szépek maradjanak,.

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között gyengédnek ls kevéssé irritálónak számít. Ecocert jóváhagyással rendelkezik, ezért népszerű tartósító összetevő natúrkozmetikumokban, viszont általában egy tartósítószerkeverék részeként kerül a képletbe, mivel önmagában nem elegendően erős a hatása.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. Ecocert és Cosmos jóváhagyással rendelkezik, ezért népszerű tartósító összetevő natúrkozmetikumokban.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató, puhító és bőrvédő hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

Bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító összetevő (emollient). Segíti a többi összetevő beszívódását a bőrbe. Könnyű a bőrön elkenni, és selymes, nem zsíros utóérzetet hagy. Könnyen kenhető tulajdonsága miatt gyakran használják fényvédőkben, hogy javítson a nehezebben kenhető fényvédő összetevők (pl. ethylhexyl methoxycinnamate) használhatóságán.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. A sárgás folyadékot bőrpuhító (emolliens), emulgeáló és sűrítőszerként használják a kozmetikumokban.

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

A rozmaring leveléből készült olaj. Lásd rozmaring.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.