SpaRitual Körömlakk

Szerves észtervegyület. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illatanyag (jellegzetes édeskés illata van) és oldószer. Viszonylag nem toxikus, olcsó és könnyen illanó oldószernek minősül, ezért a körömlakkoknak, körömlakklemosóknak gyakori, nagy mennyiségben használt összetevője. 

A butil-acetát elsősorban körömlakkokban használt oldószer.  Jól old különböző cellulózésztereket, a műkaucsukot és számos műgyantát. Felhasználják körömlakkok, körömlakklemosók készítésére és az illatszeriparban is.

A CosIng besorolása szerint filmképző anyag. Pamutból vagy faforgácsból nyerik, kénsavas közegben salétromsavval való reakció során. A nitrocellulóz mesterségesen előállított anyag, a természetben nem fordul elő. Rendkívül gyúlékony. Az anyag a legtöbb körömlakk fő összetevője, mivel kemény, fényes felületet ad a nekik.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

A trifenil-foszfát (TPhP) egy kémiai vegyület, melyet különböző termékekben használnak lágyító és tűzálló anyagként. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy mennyire károsító az emberi egészségre nézve, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy hatása nem annyira ártalmatlan. A Triphenyl phosphate alacsony toxicitást mutat bőrrel, vagy szájon át történő érintkezés esetén. A körömlakkokban, illetve hidraulikus folyadékokban mint lágyító veszik hasznát a Triphenyl phosphate-nak.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Szintetikus polimer. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint gél- és filmképző összetevő, vagyis csökkenti a kozmetikumok átlátszóságát és áttetszőségét.

Szilárd állagú szilikon gyanta, ami növeli a sminktermékek tartósságát és a fényvédő termékek vízállóságát. A bőrön légáteresztő réteget képez, megszáradva kellemes, nem ragadós érzetet hagy. (forrás)

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Minerál makeupokban gyakran használt por állagú anyag. Bár gyakran, mint a talcnál jobb, természetesebb összetevőt említik, Paula Begoun szerint ez nem egészen így van. A bizmut oxikloridot leginkább mesterségesen állítják elő bizmut, kloridionok és víz segítségével. A sminkekben az összetevőt leginkább azért használják, mert sajátos gyöngyszerű csillogása van és finom porszerű az anyaga, mely jól tapad a bőrhöz. Az összetevő hivatalos funkció besorolása színezék.

Vasoxid. Piros színezőanyag.

Vasoxid féle. Fekete színezőanyag.

Porosz vagy berlini kék színű szintetikus kozmetikai színezék. Leggyakrabban sminktermékekben és körömlakkokban találkozhatunk az összetevővel. 

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Színezék. Piros.

Szintetikus színező anyag. (Lila)

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.

Élénk kék színű, sminkekben használt pigment.

Szürkés színű, alumíniumból készült por, melyet színezékként használnak a kozmetikumokban.

Ón-oxid, vagy más néven ónkő. A természetben megtalálható ásvány. Színe a világossárgától a feketéig változhat. Kozmetikumokban radírozószerként és viszkozitásnövélőként (hogy kevésbé legyen folyékony a kozmetikum) használják.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.