SummeCosmetics SummeSun SPF50+ Érzékeny Bőrre Való Spray Fényvédő

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt.

Részletesebb információ a smartskincare-en.

Egyszerűbb néven avobenzone. Kémiai fényvédő, mely az UVA-sugarak (310-400 nm) ellen nyújt védelmet. Az avobenzone stabilitása nem túl nagy, fény hatására lebomlik. Fotostabilizátorok (mint pl. Octocrylene vagy Butyloctyl Salicylate) lassítják az avobenzone lebomlását. Részletesebb információ a smartskincare-en.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Kémiai fényvédő, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-350 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Napfényvédő képessége viszonylag gyenge, önmagában használva nem nyújt kellő védelmet. Viszont nagy stabilitású összetevő, mely megvédi a többi fényvédőt az UV-sugárzás okozta károktól. (Sok fényvédő az UV-sugarak hatására lebomlik, és nem véd többet a fénytől.) Az octocylene viszonylag könnyen beszívódik a bőrbe, és felmerült a gyanú, hogy ott elősegíti a káros szabad gyökök keletkezését. Egy 2010-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy az octocrylene fény hatására előjövő kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) vált ki különösen gyerekekben és kétoprofénre allergiás felnőttekben. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt. Részletesebb információ a smartskincare-en.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Az ún. német kamilla vagy matricaria kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Cukor (sima répacukor). A bőrön alkalmazva vízmegkötő, hidratáló hatása van.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Kamillából kivonható vagy mesterségesen előállítható anyag. Kiváló gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató.

Szójabab fehérje, amit a kozmetikumokban emollient és hidratáló anyagként használnak. Egy 2000-es tanulmány szerint a szójabab kivonat talán hatásos lehet a hiperpigmentáció kezelésében is.

Szuper hatékony antioxidáns, aminek a különlegessége, hogy egy enzim, így a kollagén romboló szabad gyökök semlegesítésének folyamatában nem elhasználódik, mint a legtöbb "sima" antioxidáns, hanem csak katalizálja (vagyis elősegíti, gyorsítja) a folyamatot és hosszan aktív marad. A SOD-dal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy hatékonyabb antioxidáns, mint (az egyébként szintén szuper antioxidáns) E vitamin, a zöld tea vagy a MAP nevű C-vitamin származék. 

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A galluszsav és a propanol reakciójából keletkező észter. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antioxidáns hatású összetevő és illatanyag. A kozmetikumokban széles körben, elsősorban tartósítószerként használják, mivel gátolja a termékben levő olajok és zsírok oxidációját. A truthinaging információi szerint 0,1%-os koncentrációig biztonságosnak számít a kozmetikumokban. Általában a rúzsokban, bőrtisztító termékekben, és hidratáló, bőrápoló termékekben találkozhatunk az összetevővel.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

A lipidek egy csoportja, mely a sejthártya fontos alkotórésze. A lecithin például egy foszfolipid. A foszfolipidek természetes hidratáló elemek (NMF -  natural moisterizing factor).

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

A truthinaging szerint az ethoxydiglycol egy tiszta, színtelen folyadék, melyet elsősorban oldószerként használnak a kozmetikumokban. A hivatalos CosIng besorolás szerint még vízmegkötő és illatanyagként is használt. Penetrációt fokozó hatása van, vagyis segíti a hatóanyagok bőrbe jutását.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Kémiailag és funkcióban is a diazolidinyl ureához hasonló gombaellenes hatású tartósítószer, ami formaldehidet bocsát ki magából. További info itt.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Az egyik leggyakrabban használt illat(osító) anyag, melyet jellemzően levendulából vonnak ki. A levendulaolaj egyik fő összetevője, de rengeteg más természetes olajban és kozmetikai termékben (így péládul a parfümök többsége tartalmazza) is találkozhatunk vele. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

A növényekben kis mennyiségben előforduló aromás aldehid. Maszkoló illatanyagként használják a kozmetikai szerekben.  

A linalil-acetát Linaloolból és ecetsavból keletkezik észterképződéssel; a levendulaolaj, a jázminolaj és a bergamottolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.