Sigfrid Wasser Sejttápláló Arckrém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Szénhidrogének komplex keveréke, magyar néven vazelin. Mivel kőolaj származék, hírneve nem túl jó, de ennek nem igazán van tudományos alapja. Dr. Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében (273o) azt írja, hogy sokak szerint a petrolatum a ma ismert egyik legjobb hidratáló összetevő. Elzáró (occlusive) hatása igen erős, emaitt a tudományos kutatásokban gyakran szolgál viszonyítási alapnak. Nem komedogén, az allergiás reakciók pedig nagyon ritkák rá.  Paula Begoun gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló hatásról is ír.  Állaga önmagában meglehetősen zsíros, olajos érzetet kelt a bőrön, így elsősorban a száraz bőrre kiváló összetevő.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Olívaolaj. Kiváló természetes emollient és hidratáló összetevő a száraz bőrre. Számos, a bőr számára hasznos anyag forrása: polifenolok (antioxidáns), squalane, zsírsavak (elsősorban olajsav) és E-vitamin is található benne. Néhány állatokon végzett kísérlet arra is utal, hogy védi a bőrt az UVB-sugárzás okozta károktól. További infó itt.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. További információ az INCIDecoderen.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Parlagi ligetszépe növényből nyert olaj, mely omega-6 zsírsavak (linolsav és gamma-linolsav) gazdag forrása. Az omega-6 zsírsavaknak fontos szerepe van a bőr legkülső rétegében (stratum corneum) lévő sejtek összetartásában, és így a bőrön keresztüli vízvesztés (trans-epideremal water loss) megakadályozásában. A parlagi ligetszépe olaja talán hatásos az atópiás dermatitisz (ekcéma egy fajtája) kezelésében is, valamint Paula Begoun szerint hatásos gyulladáscsökkentő és emollient.

Kén. Baktériumellenes, gombaellenes és gyulladáscsökkentő összetevő, melyet ősidők óta használnak különböző bőrbetegségek gyógyítására. A ként ma is alkalmazzák a pattanásos bőr, rozacea és szeborreás dermatitsz kezelésére. Az összetevő régebben az egyik legelterjedtebb pattanások elleni hatóanyag volt, mára ritkábban használt kellemetlen, romlott tojásra emlékeztető szaga miatt. A kén keratolitikus (hámoldó) és gyulladáscsökkentő tulajdonsága révén segít a pattanásos bőrön. Szalicilsavval kombinálva szinergikusan segít az akne legyőzésében. (Forrás: Leslie Baumann: Cosmetics Dermatology)

Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet. Meglehetősen fotostabil. Talán nyugtató és antioxidáns hatása is van. Fő hátránya, hogy kozmetikailag kellemetlen, fehér réteget hagy maga után. 

Ecetsav. Szúrós szagú, színtelen folyadék. Paula Begoun szerint bár van fertőtlenítő tulajdonsága bőrirritáló és szárító hatású.

Eukaliptusz olaj, melynek baktérium, gomba és vírus ellenes hatása van a bőrön. Azonban lehetséges bőrirritáló, különösen sérült vagy epillált bőrön.

Ez a közönséges timsó (Kálium-Alumíniumszulfát), amit leginkább borotválkozáshoz használnak. Összehúzza a pórusokat, ezáltal csökkent(het)i az izzadást. A CosIng hivatalos besorolása szerint szövetösszehúzó, a wikipédia pedig fertőtlenítő és dezodoráló tualjdonságról beszél.

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Magyar nevén kálium-karbonát, vagy hamuzsír. Szappanfőzésnél gyakran alkalmazzák térfogatnövelő szerként, de vízmegkötő, szárító hatásáról is ismert.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.