Essentials Hidratáló Bőrvédő Krém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Bőrjavító (skin conditioning) és bőrpuhító (emollient) anyag. A többi szilikonhoz hasonlóan könnyen kenhető és selymes érzetet hagy maga után.  Nem szívódik fel a bőrbe, hanem a bőr felszínén védőréteget képez.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

A közönséges bojtorján gyökerének a kivonata. A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák. Paula Begoun szerint a közönséges bojtorján gyökere antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, ezért minden bőrtípus számára hasznos összetevő.

A lizin egyike a 21 fehérjealkotó aminosavnak, mely a szervezetben található fehérjék egyik alap építő köve. Az aminosavaknak a kozmetikumokban vízmegkötő, sebgyógyító és antioxidáns tulajdonsága van. A lizin erősíti a bőr felületét.

Petróleumból származó szénhidrogének keveréke. Bőrpuhító (emollient),  sűrítő és zselésítő anyagként használatos a kozmetikumokban.

Vékony hártyaképző anyag (film forming agent). Leggyakrabban hajápoló termékekben használt, de bőrápolókban is megtalálható.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Lauryl alkoholból (kókuszolajból kivont zsíralkohol) előállított vegyület, melyet emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak (surfactant). Részletes info: http://truthinaging.com/ingredients/laureth-7/

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Áttetsző, fehér, vízoldhatatlan, kristályos anyag. A kókusz- és pálmaolaj, a szerecsendió valamint a méhviasz alkotórésze. Paula Begoun szerint szárító hatása lehet. Mivel az összetevő habot képez, ezért gyakori összetevője a habzó arclemosó készítményeknek.

Palmitinsav. Bőrpuhító (emollient), emulgeálószer. Paula Begoun szerint habot képző tisztító anyag, mely szárító  hatással lehet a bőrre.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Tartósítószer.  Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.

Kémiailag és funkcióban is a diazolidinyl ureához hasonló gombaellenes hatású tartósítószer, ami formaldehidet bocsát ki magából. További info itt.

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Színtelen, illékony olaj, mely többek között a lime, citrom és narancs illóolajában található meg. Erős, édes illata van. Illatanyagként használt a kozmetikumokban.

Mesterséges illatanyag. Potenciális allergén, mely az ekcémás betegek 2-3%-nál okoz allergiás reakciókat.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.