Garnier Color Sensation Hajfesték

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Vízben oldott ammónia. A kozmetikumokban ph szabályozóként használják.  Savas környezetben reakcióba lép és stabilizálódik. 

Viasszerű felületaktív anyag és emulgeálószer.

A diettiléndiamin pentaecetsav nátrium sója. Kelátképző. Inaktiválja a fémionokat, ezzel lassítja a kozmetikai készítmények avasodását. Emiatt kémiai tartósítószernek is tekinthető. Ezen kívül fémionmegkötő hatása miatt  javítja a készítmény habzási és tisztítótulajdonságait.

Hajfestékekben gyakran használt hajszínező összetevő. 

Az EWG szerint a p-Phenylenediamine egy magas kockázatú vegyület, melynek mérsékel rákkeltő hatása van és erőteljes allergén (2006-ban az év allergénjének választotta az amerikai contact dermatits szövetség). Az EWG közepesnek jelöli meg az összetevő reproduktív mérgező hatását, így terhesség idején nem ajánlott.

A rezorcin egy szerves, szintetikus vegyület, melyet elsősorban a bőrgyógyászatban használnak antiszeptikumként (fertőtlenítésre). A CosIng besorolása szerint hajfestő anyag, illetve szagokat semlegesítő hatása miatt is használnak a kozmetikumokban. Az EWG szerint az összetevő egészségügyi veszélye abban rejlik, hogy allergizálhatja a bőrt és nyálkahártyát, főleg nagyobb koncentrátumban. Amennyiben egy kozemtikum tartalmazza az összetevőt, az előírt felirat: „Rezorcint tartalmaz. Szempilla és szemöldök festésére tilos. Ha a szemünkbe jut, azonnal kimosni!" Az összetevővel elsősorban hajfestékekben találkozhatunk.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Hidrogén peroxid. Halványkék színű folyadék, híg oldatban színtelen. Gyenge sav, erős oxidálószer. Gőze a szemet és az orrot irritálja. Felhasználása: szintelenítő- és fehérítőszer számos tisztítószer tartalmazza származékait. Klórmentes fertőtlenítőszerekben is alkalmazzák. A hajápolásban a haj szőkítésére használt összetevő. (Forrás: Wikipédia)

Foszforsav. A kozmetikumokban pH stabilizáló anyagként használatos összetevő.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Szilikon alapú alapú szerves polimer. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló illetve hajkondicionáló tulajdonsággal bír, de a Wikipédia információi alapján a kozmetikumokban hidratáló, vízmegkötő funkcióban is előfordulhat. Leggyakrabban hajra való kozmetikumokban találkozhatunk vele, némely esetben akár 15 tömegszázalékos töménységben is.

Sárgás, viaszszerű anyag, mely docosyltrimethylammonium chloride vagy BTAC-228 néven is ismert. Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele, ahol elektromos töltődést megakadályozó anyagként, hajkondícionálóként és tartósítószerként funkcionál. 0.1%-nál kisebb mennyiségben használt. Nagyobb koncentrációban erősen irritáló. Forrás: truthinaging

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Ez az anyag egy, a természetben nem túl gyakran előforduló zsíralkohol polietilén-oxid módosított észtere. A truth in aging szerint az ehhez hasonló anyagok elég biztonságosak, amíg egészséges bőrön használjuk, de jobb kerülni alkalmazásukat a sérült, vagy irratált bőrünkön. A trideceth-6 -ot emulgeátorként és felületaktív anyagként használják a kozmetikai készítményekben.

Tartósítószer.

Poloxamer 407 egy hidrofil , nem ionos felületaktív anyag. A kozmetikában emulgeálásra használják (vagyis a vizes és az olajos összetevők elkeverésére). Kevés információ található róla a neten. A wikipedián főként emulgeáló hatásáról és orvosi alkalmazásairól beszélnek.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Illatanyag. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Mesterséges viasz, amit bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként használnak a kozmetikumokban. Gyöngyház fényű, fehér zsíros anyag. Avasodásra nem hajlamos. Lágyítja, puhítja, selymesíti a bőrt, megakadályozza a folyadékvesztést. Kozmetikai krémekben, balzsamokban, rúzsokban alkalmazzák. 

Mesterséges illatanyag, ami az aromás aldehidek csoportjába tartozik, illatát pedig a ciklámen és a gyöngyvirág illatához szokták hasonlítani. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listájáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme, de megtalálhatjuk számos hajápolóban, testápolóban és arcápolóban is. 

2021. október 29.-én hozta meg a döntést az EU Bizottsága arról, hogy több más összetevő mellett, a Butylphenyl Methylpropional illatanyag használatát betiltja az EU-ban forgalmazott kozmetikumokban a reprodukciót károsító, illetve a magzat egészségét károsító hatása miatt.

Hajápolókban és samponokban gyakran használt összetevő, melyet elsősorban az elektromos töltődés megakadályozására használnak (antistatic). Ezenkívül emulgeáló, tisztító és tartósítószerként is használt.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.