Gigi Lipacid Szappan

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Kókuszolajból előállított gyengéd tisztítószer, felületaktív anyag, habképző és sűrűség szabályozó. Samponokban is gyakran használt hajkondícionáló és elektromos töltődést megakadályozó anyagként.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják, utóbbit főleg különféle felületaktív anyagok esetén, melyeknek zselés állagot ad (pl. tusfürdőknél). Ha az összetevő az INCI lista elején áll, akkor általában mint fizikai hámlasztó van jelen az adott termékben, jellemzően testradírok esetén, de fürdősókban is gyakran találkozhatunk vele.

Lásd denaturált alkohol. Az SD alkohol-XX megnevezésben az SD a "specially denatured" rövidítése, a végén álló szám-betű kombináció pedig a denaturálási eljárásban használt formulára utal.

Különböző növényi olajokból származó, természetes eredetű összetevő. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztítószer, hajkondícionáló hatású összetevő, valamint felületaktív anyag (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát). Az összetevőt elsősorban bőrjavító, tisztító és savasító termékekben használják, mivel csökkenti a szeborheás és ekcémás tüneteket és szabályozza a faggyútermelést, de gyengédsége gyakran fordul elő érzékeny fejbőrre szánt hajápolási termékekben is.

Anti-bakteriális és gombaölő glycine biovektor. 

A szarkozin (N-metilglicin) a glicin aminosav metilált változata. Ez a molekula képes utánozni a glicin aminosav receptor-aktiváló hatását. Paula Begoun szerint az aminosavakat a kozmetikumokban leginkább vízmegkötő tulajdonságuk miatt használják, némelyiknek antioxidáns és sebgyógyító tulajdonsága is van. 

A sarcosine a MAT XS nevű hatóanyag aktív komponense, ami képes a zsíros bőr számos tünetét csökkenteni (feszesebb pórusok, mérsékeltebb faggyútermelés, egyenletesebb bőrfelszín) 28 nap alatt. A gyártó szokatalanul nagy (90 fős) tesztjében a részvevők 96%-a érezte úgy 4 hét után, hogy bőre kevésbé zsíros.

Kivonat, amit a ceyloni fahéjfa szárított kérgéből nyernek. A ceyloni fahéj a babérfélék családjába tartozó fa, ami Sri Lankán és India déli részén őshonos, nem azonos a cassia fahéjjal, mely utóbbinak magas a kumarin tartalma. A ceyloni fahéj kivonata antimikrobális, antioxidáns, összehúzó, nedvesítő, illatosító, a bőrt kondicionáló és védő hatású összetevő.

Kámfor. Friss, hideg, jellegzetes illatú, viaszos szilárd anyag, mely az Ázsiában élő örökzöld kámforfában található.  A kámfort a gyógyászatban használják fel fertőtlenítőszerek gyártásánál és helyi keringésfokozóként reumás kenőcsökben. Érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a a bőrbe dörzsölve hatásos fájdalomcsillapító ezért hátfájásra vagy akár idegbecsípődési fájdalmak enyhítésére is használhatjuk.

Paula Begoun szerint a kámfor a bőrre kenve hűsítő érzést okoz és értágító hatása van. Az ismételt, vagy gyakori használat bőrirritáló és allergiát válthat ki.

Kamilla kivonat. A kamillatea gyógyászati célokra való használata nagy hagyományokra tekint vissza. A kamilla közismerten gyulladáscsökkentő, nyugtató, fertőtlenítő hatású. Mérsékelt antioxidáns hatása is van. Érzékeny bőrűeknek viszont jobb óvatosan használni kamillát tartalmazó termékeket, mivel a rendszeres használata bőrirritációt (contact dermatitis) válthat ki.

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő az EWG, Paula Begoun és a Wikipédia szerint is gyakran okoz allergiát  érzékeny bőr esetén. A Cocamide DEA rákkeltő hatásával kapcsolatban ellentmondó kutatások vannak, az EWG alacsony karcinogén kockázatot jelez az összetevőnél. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Tartósítószer, a leggyakrabban használt parabénfajta. Hatékony és a bőr számára gyengéd baktérium- és gombaölő szer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben, ezért tanácsos a methylparaben-tartalmú termékek mellett fényvédőt használni. A parabének kapcsán felmerült a gyanú, hogy szerepük lehet a rák kialakulásában, befolyásolhatják a természetes ösztrogén szintet, felhalmozódhatnak a szövetekben és növelhetik az UVB okozta DNS károkat a sejtekben, viszont az FDA szerint nincs ok aggodalomra az összetevő kozmetikai termékekben való használatával kapcsolatban, már csak azért sem, mert a hatályos EU szabályozás szerint a parabének egyenkénti aránya a kozmetikumokban legfeljebb 0.4% lehet.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató, puhító és bőrvédő hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Kén. Baktériumellenes, gombaellenes és gyulladáscsökkentő összetevő, melyet ősidők óta használnak különböző bőrbetegségek gyógyítására. A ként ma is alkalmazzák a pattanásos bőr, rozacea és szeborreás dermatitsz kezelésére. Az összetevő régebben az egyik legelterjedtebb pattanások elleni hatóanyag volt, mára ritkábban használt kellemetlen, romlott tojásra emlékeztető szaga miatt. A kén keratolitikus (hámoldó) és gyulladáscsökkentő tulajdonsága révén segít a pattanásos bőrön. Szalicilsavval kombinálva szinergikusan segít az akne legyőzésében. (Forrás: Leslie Baumann: Cosmetics Dermatology)

A nagylevelű csodamogyoró különböző részeiből készülő vizes kivonat - jellemzően a levelek, gallyak és kérgekből vonják ki, ezek a különböző részek pedig eltérő mennyiségű biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak. Tonikokban gyakran használt szövetösszehúzó. Összehúzó, nyugtató, antioxidáns és antibakteriális hatása is van. Ugyanakkor viszont Paula Begoun szerint a csodamogyoró-kivonatba az előállításakor 14-15%-nyi alkoholt (ethanol) tehetnek, ami viszont érzékenyítő, irritáló hatással lehet a bőrre, ahogy az összetevő magas tannin tartalma is, ezért érdemesebb inkább kerülni az összetevőt, ha valakinek gyulladt, pattanásos, irritált bőre van, rosaceával küzd vagy kipirosodásra hajlamos az arca.

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, mely már alacsony koncentrációban is rendkívül hatékony a baktériumok ellen, és amit manapság viszont már leginkább csak lemosható termékekben használnak, mivel könnyen érzékenyítheti és irritálhatja a bőrt, ha bőrön hagyható termékben van jelen.

Paula Begoun szerint jó baktérium ellenes anyag, az azonban kérdéses, hogy valóban használ-e a pattanások kezelésében. Az is felmerült, hogy  a túlzott triclosan használat hozzájárulhat antibiotikum rezisztens baktérium törzsek kialakulásához. A CosIng besorolás szerint dezodoráló és tartósítószer.

Az EWG szerint a triclosan egy magas biztonsági kockázatú összetevő, mely mérgező hatássa lehet az endokrin mirigyekre. Az összetevő Japánban és Kanadában csak korlátozott mennyiségben használható a kozmetikumokban.