Melvita Nectar Supreme Szérum & Olaj

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Az abrakzab kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antioxindáns, emollient, bőrkondícionáló, nagyobb méretben bőrradírozó hatású összetevő. Paula Begon szerint gyulladáscsökkentő hatása is van. Az összetevő tartalmaz glutént. További információ --->

Az ír moszat nevű vörösmoszat kivonata, mely bőrkondícionáló, sűrűségszabályzó anyagként használatos a kozmetikai szerekben. 

Borágó magjából kivont olaj. Kiváló növényi emollient olaj, melynek antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van. Gazdag forrása a GLA (gamma-linolenic acid) zsírsavnak, mely kiváló emollient, antioxidáns, sejtszabályozó és gyulladáscsökkentő. A borágóolaj kiváló összetevő a problémás, aknés bőrre is, mert nyugtató és emollient hatása révén segít a piros, érzékeny, sérült bőr regenerálásában. Ekcémás bőrre is kiváló.

Parlagi ligetszépe növényből nyert olaj, mely omega-6 zsírsavak (linolsav és gamma-linolsav) gazdag forrása. Az omega-6 zsírsavaknak fontos szerepe van a bőr legkülső rétegében (stratum corneum) lévő sejtek összetartásában, és így a bőrön keresztüli vízvesztés (trans-epideremal water loss) megakadályozásában. A parlagi ligetszépe olaja talán hatásos az atópiás dermatitisz (ekcéma egy fajtája) kezelésében is, valamint Paula Begoun szerint hatásos gyulladáscsökkentő és emollient.

A homoktövis olaj a homoktövis frissen összeroppantott terméseiből szezámmagolajjal készült olajos kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A terméseknek a különböző eredetű sebek és fekélyek gyógyulását elősegítő hatása főként a zsíroldékony karotinoid-vegyületeinek köszönhető, melyek a szezámmagolajjal történő kivonás során kerülnek az olajos kivonatba. A kivonatban az értékes karotinoid-vegyületek mellett a szezámmagolajban lévő zsírsavészterek (linol-, olaj- és alfa-linolénsav, összesen mintegy 85%-ot tesznek ki) is fontos szerepet töltenek be a bőr ápolásában, hiszen az említett zsírsavak ún. esszenciális és bőralkotó zsírsavak. A szezámmagolajjal készült olajos kivonat bőrápoló és bőrvédő olajként önmagában, vagy különféle (bőrvédő, napozó, bőr öregedési folyamatát lassító) kozmetikai készítmények alkotórészeként egyaránt használható.Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese.  (forrás: aromax.hu, Wikipedia)

A CosIng besorolása szerint emollient anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

A napraforgó olaja a növény magjából sajtolással nyert illatmentes olaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emollient (bőrphító) hatású összetevő. Paula Begoun szerint gyulladáscsökkentő hatású és segít a bőr barrier funkciójának javításában a víz- és zsírháztartás egyensúlyban tartásával, valamint gazdag forrása a zsírsavaknak (így péládul a linolsavnak). Rendkívül jó hatással van a száraz bőrre.

Méz.  A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat,  szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz. 22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C-, és B-vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma. Magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. A kozmetikumokban mint hidratáló összetevő használt.

Méhpempő, mely a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás, szúrós illatú anyag, mely elsősorban a méhanya tápláléka, de élete első három napján minden méhlárva ezt a táplálékot kapja. A méhpempő több mint 150, biológiailag aktív összetevőt: fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket és még számos egyéb bioaktív anyagot tartalmaz. Összetétele: víz 70%, protid 15%, glucid 12%, lipid 3%.

Sok féle jótékony hatást tulajdonítanak a méhpempőnek, de a bőrre gyakorolt hatásával kapcsolatos állítások (pl. képes megakadályozni a ráncok kialakulását és gyógyítani az aknés bőrt) Paula Begoun szerint még nincsenek tudományos kutatások által alátámasztva, bár némi feszesítő, vízmegkötő tulajdonsággal valószínűleg bír. Az összetevő az arra érzékenyeknél helyileg alkalmazva kontakt dermatitiszt és az irritációt okozhat, viszont ritkán alkalmazzák akozmetikumokban olyan koncentrációban, hogy az gondot okozzon.

Az összetevő kifejezetten instabil, levegőre, hőre és fényre könnyen lebomlik, ezért a méhpempőt tartalmazó kozmetikumokat érdemes hűtőben tárolni és kerülni a tégenyes, áttetsző csomagolást.

Hialuronsav. A bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor), melynek kiváló vízmegkötő képessége van, akár saját súlyának 1000-szeresét is képes megkötni. A kozmetikumokban alkalmazva a hialuronsav képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi.  Részletes információ a itt és itt. 

Nátrium-glukonát. Kálcium- és vasionokkal erős komplexet képez, ezért segíti az antioxidánsok valamint a zselésítő- és sűrítőanyagok működését. Ezen kívül bőrkondícionáló összetevő is. Egyes források szerint szem- és bőrirritációt okozhat az arra érzékenyeknél. 

Bőrjavító (skin conditioning) anyag, mely bőrünkben a sejten kívüli mátrixban is megtalálható, és fontos szerepe van számos fiziológiai folyamat szabályozásában. A bőrben sejtkárosodás (gyulladás, isémia) hatására az adenosine koncentrációja megemelkedik, hogy sejtvédő funkciót biztosítva védjen a szövet károsodásától. Az adenosine állati sebeken való alkalmazása nagymértékben gyorsította  a szövet regenerálódását, az emberi sebeken való használat jelenleg klinikai vizsgálatok alatt áll. Az azonban már most is valószínűnek látszik, hogy az adenosine hatásos gyulladáscsökkentő anyag. Részletesebb információ a Wikipedián.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

Fukózban gazdag poliszaharid (nagy molekulájú szénhidrát), melyet növényekből állítanak elő. A bőrön felületi hártyát képez, mely képes megkötni a vizet, így remek hidratáló a stratum corneum (bőr legfelső rétege) számára. Puha, nem zsíros érzetet hagy maga után a bőrön. Fukóz (cukorféle) tartalma révén pedig állítólag még nyugtató, allergiaellenes hatása is van.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.