Moyra Körömbőr Eltávolító Folyadék

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Gyapjúzsír (gyapjút viselő állatok, mint pl a birka által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) . Kiváló emollient és hidratáló anyag a száraz bőrre. Bár korábban a lanolint megvádolták azzal, hogy allergén anyag, egy 2001-es kutatás ezt alaposan megcáfolta. A kutatásban több mint 24000 tesztelő vett részt, és csupán 1.7% volt azok aránya, akik allergiások vagy érzékenyek voltak a lanolinra. Ez az arány még kisebb volt akkor, amikor az alkalmazott lanolin koncentrációja 50% alatt volt. Tehát a lanolin egy száraz bőrűek számára kiváló emollient és hidratáló anyag, a zsíros bőrre azonban nagy sűrűsége és zsíros állaga miatt nem ajánlott.

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló (annyira, hogy jellemzően SLS-t használnak a kozmetológiai kutatásokban a bőrirritáció kiváltására, hogy pl. különböző gyulladáscsökkentők hatását teszteljék aztán), ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő az EWG, Paula Begoun és a Wikipédia szerint is gyakran okoz allergiát  érzékeny bőr esetén. A Cocamide DEA rákkeltő hatásával kapcsolatban ellentmondó kutatások vannak, az EWG alacsony karcinogén kockázatot jelez az összetevőnél. 

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.