Naobay Origin Recovery Maszk

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy agyag féle, melyet más agyag fajtákhoz hasonlóan zsír és olaj felszívó tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Szárító hatással van a bőrre, így ez egy a zsíros bőr számára hasznos összetevő.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Ez a vegyület két természetes molekula természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "natur"-nak mondható emoillent és bőrápoló kozmetikai összetevő. Noha az alapanyagai természetes anyagok, amiket széles körben kipróbáltak és alkalmaztak már, magáról a coco-caprylate/caprate vegyületről kevés hozzáférhető információ található (hiszen csak az utóbbi időben kezdték használni a kozmetikában).

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet, mely a kozmetikumokban elsősorban felszívó hatása miatt használják. Selymes tapintást és púderes érzetet kölcsönöz a bőrnek.

Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet. Meglehetősen fotostabil. Talán nyugtató és antioxidáns hatása is van. Fő hátránya, hogy kozmetikailag kellemetlen, fehér réteget hagy maga után. 

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

A málna gyümölcsének a kivonata. A CosIng szerint fokozza a bőr ellenállóképességét. Ezzel összecseng Paula Begoun véleménye is, miszerint antioxidáns és antibakteriális tulajdonsága van, tehát pattanásos bőrre igen jó hatással lehet. Ugyanakkor arra érzékenyekben irritációt okozhatnak a benne található csersavak. 

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

A citrom gyümölcsének a kivonata. Mivel citromsavat is tartalmaz, így általában természetes, enyhe hámlasztó szerként használják a kozmetikumokban, általában más AHA-tartalmú gyümölcskivonatokkal kombinálva. Mint minden citrusfélével, érzékeny bőrűeknek érdemes óvatosnak lenni az összetevővel, mivel nagy mennyiségben fényérzékenyítő és kontakt dermatitiszt indukáló hatással lehet a bőrre.

A fehérmályva, vagy más néven orvosi ziliz gyökeréből készült kivonat. Kozmetikumokban bőrkondícionálónak használják. A fehérmályva kivonata főként gélesedő szénhidrátokat, és flavonoidokat tartalmaz, ami miatt erős gyulladásgátló, bőrpuhító tulajdonságú lesz. Néha még hidratáló effektust is tulajdonítanak neki.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

A benzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbb aromás alkohol, mely bizonyos gyümölcsökben és teákban természetesen is megtalálható. Színtelen, kellemes, virágos illatú folyadék. Remek antibakteriális és gombaölő tulajdonságának köszönhetően a kozmetikumokban elsősorban tartósítószerként használt összetevő. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Cellulózból (legfőbb növényi rost) előállított természetes összetevő, melyet elsősorban sűrítőanyagként használnak. Ezenkívül még felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és maszkoló (kellemetlen illat, íz semlegesítése) funkciója is van.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.