Neogen Bio-Peel Gauze Peeling Wine

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Ph szabályozó és maszkoló (nem kívánt íz és illat semlegesítése) segédanyag.

A bor kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antioxidáns hatású összetevő. Paula Begoun szerint a vörös(!)bor erős antioxidáns tulajdonsága a resveratrolnak köszönhető.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Szőlőmag, mely egészben vagy őrölve radírozó anyagként használt a kozmetikumokban.

A málna gyümölcsének a kivonata. A CosIng szerint fokozza a bőr ellenállóképességét. Ezzel összecseng Paula Begoun véleménye is, miszerint antioxidáns és antibakteriális tulajdonsága van, tehát pattanásos bőrre igen jó hatással lehet. Ugyanakkor arra érzékenyekben irritációt okozhatnak a benne található csersavak. 

Borkősav (vagy szőlősav), mely a szőlőben, borban és tamarinduszban megtalálható szerves sav. A CosIng besorolása szerint maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és ph szabályozó összetevő. Borkősav és szódabikarbóna keveréke adja a Lush habfürdők alapját, és elsősorban a borkősavnak köszönhetőek a habfürdők habjai.

Glikolsav. Az AHA-savak (alpha hydroxy acid) leggyakoribb formája. A bőr legfelső rétegére hámlasztó hatással van, ezáltal simítja a bőrt, felgyorsítja a sejtek életciklusát (cell turnover). A bőr legfelső rétege (stratum corneum) 3-5 hetente teljesen kicserélődik, ezen gyorsítanak a kémiai hámlasztók. A glikolsavat általában 5-15% közötti koncentrációban használják otthoni hámlasztók esetén, és a krém pH-értékének 3 és 4 között kell lennie ahhoz, hogy hasson. A  megfelelő mennyiségben és pH-értéken enyhén irritáló összetevő, mely csípős, csipkedő érzést okoz a legtöbb bőrön. Mivel vízben oldódó, csökkenthetünk az irritáción, ha teljesen száraz bőrre kenjük. A glikolsav külön figyelmet érdemel azért is, mert 10% feletti koncentrációban nemcsak hámlaszt, hanem a kollagéntermelést is serkenti.  Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon. Részletesebb infó a glikolsavról a futuredermen. 

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Színezék. Lilás piros.

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak