Piperberry Adaptogens Superfruits Hidratáló + Primer

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Pálmaolajból előállított bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Pattanásokra hajlamos bőrűeknek jobb kerülni, mert potenciális pórus eltömítő.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Lásd zöld tea levél kivonat. 

Az édesgyökér gyökerének a kivonata. A CosIng besorolása szerint az édesgyökér-kivonat bőrvilágosító (pigmentfoltok elleni), gyulladáscsökkentő, nyugtató, bőrsimító és puhító összetevő.

A keserűnarancs virágának párlata. A cosmeticanalysis besorolása szerint frissítő, tonizáló hatású összetevő, ezen kívül szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt is használják még a kozmetikumokban.

A tözegáfonya gyümölcsének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint asztringens vagyis összehúzó hatással van a bőrre. Paula Begon szerint kiváló természetes antioxidáns összetevő és gyulladáscsökkentő.

A homoktövis olaj a homoktövis frissen összeroppantott terméseiből szezámmagolajjal készült olajos kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A terméseknek a különböző eredetű sebek és fekélyek gyógyulását elősegítő hatása főként a zsíroldékony karotinoid-vegyületeinek köszönhető, melyek a szezámmagolajjal történő kivonás során kerülnek az olajos kivonatba. A kivonatban az értékes karotinoid-vegyületek mellett a szezámmagolajban lévő zsírsavészterek (linol-, olaj- és alfa-linolénsav, összesen mintegy 85%-ot tesznek ki) is fontos szerepet töltenek be a bőr ápolásában, hiszen az említett zsírsavak ún. esszenciális és bőralkotó zsírsavak. A szezámmagolajjal készült olajos kivonat bőrápoló és bőrvédő olajként önmagában, vagy különféle (bőrvédő, napozó, bőr öregedési folyamatát lassító) kozmetikai készítmények alkotórészeként egyaránt használható.Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese.  (forrás: aromax.hu, Wikipedia)

A CosIng besorolása szerint emollient anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. További információ a jojobaolajról itt.

Tamanu olaj. A Tamanu fa gyümölcsének magjából kinyert zsírsavakban gazdag olaj, mely bőrregeneráló, sebgyógyító, antimikróbális tulajdonságokkal rendelkezik. A tamanu olaj hatóanyagai gyorsítják a sebgyógyulást és az egészséges bőrnövekedést (forrás). Az olaj egyik gyártójának állítása szerint védi a bőrt az UV sugárzás okozta idő előtti öregedéstől is.

Közismertebb nevén Q10-koenzim, mely megtalálható az emberi sejtben, és fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében. A Q10-koenzim számos ételben is megtalálható: például halakban, kagylóban, spenótban és mogyoróban. A bőrre kenve hatásos antioxidáns és gyulladáscsökkentő. Szájon át bevéve is hasznos étrendkiegészítő antioxidáns és energizáló hatása miatt (ez utóbbi miatt reggel célszerű bevenni). Részletes információ az összetevőről a Wikipédián és Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében.

Glikolsav. Az AHA-savak (alpha hydroxy acid) leggyakoribb formája. A bőr legfelső rétegére hámlasztó hatással van, ezáltal simítja a bőrt, felgyorsítja a sejtek életciklusát (cell turnover). A bőr legfelső rétege (stratum corneum) 3-5 hetente teljesen kicserélődik, ezen gyorsítanak a kémiai hámlasztók. A glikolsavat általában 5-15% közötti koncentrációban használják otthoni hámlasztók esetén, és a krém pH-értékének 3 és 4 között kell lennie ahhoz, hogy hasson. A  megfelelő mennyiségben és pH-értéken enyhén irritáló összetevő, mely csípős, csipkedő érzést okoz a legtöbb bőrön. Mivel vízben oldódó, csökkenthetünk az irritáción, ha teljesen száraz bőrre kenjük. A glikolsav külön figyelmet érdemel azért is, mert 10% feletti koncentrációban nemcsak hámlaszt, hanem a kollagéntermelést is serkenti.  Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon. Részletesebb infó a glikolsavról a futuredermen. 

A squalene ún. hidrogenizált formája. Az emberi bőrben, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes anyag. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító emollient anyag, természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A citrom gyümölcsének a kivonata. Mivel citromsavat is tartalmaz, így általában természetes, enyhe hámlasztó szerként használják a kozmetikumokban, általában más AHA-tartalmú gyümölcskivonatokkal kombinálva. Mint minden citrusfélével, érzékeny bőrűeknek érdemes óvatosnak lenni az összetevővel, mivel nagy mennyiségben fényérzékenyítő és kontakt dermatitiszt indukáló hatással lehet a bőrre.

Nádcukor kivonat. Hidratáló és bőrjavító anyag. Bár a nádcukorból előállítható glikolsav, magának a nádcukornak nincsen hámlasztó hatása.

Más néven Melitane. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Segíti a bőr saját természetes barnulását, és egyúttal csökkenti a bőrben az UV sugárzás által kiváltott DNS károkat.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Aloe vera növényből származó kivonat. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Az ázsiai gázló, vagyis gotu kola kivonata. A CosIng besorolása szerint tisztító, nyugtató, bőrfelszínt egyenletesebbé tevő és tonizáló hatása is van. Az INCIDecoder szerint a gotu kolának jól dokumentált sebgyógyító, antioxidáns, gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van. Fő biológiailag aktív komponensei az asiaticoside, madecassoside, asiatic és madecassic acid, amik regeneráló és antioxidáns hatása külön-külön és együtt is jól alátámasztott. In-vitro (kémcsőben végzett) kutatások alapján a Gotu Kóla aktív összetevői serkentik a bőr saját GAG (a bőrben lévő természetes hidratáló elemek)  és kollagén termelést is. A Gotu Kolával gyakran találkozhatunk cellulite vagy stria elleni termékekben is vérkeringés élénkítő hatása miatt. 

A mezei zsurló kivonata, melynek magas a tannin, alkaloid és nikotin tartalma. Paula  Begoun szerint a bőrre irritáló hatással lehet. Az összetevő pozitívuma, hogy antioxidáns  tulajdonsága is van.

A gólyaorrok nemzetségébe tartozó növény kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló hatású összetevő. 

Gélszerű összetevő, mely a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint sűrűség- és emulzióstabilizáló anyagként használatos segédanyag, ami bőrkondícionáló hatással is bír. Paula Begoun nem kiváló, de megfelelő összetevőnek tartja. 

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Az aszparaginsav egyike a 21 fehérjealkotó aminosavnak, mely a szervezetben található fehérjék egyik alap építő köve. Az aminosavaknak a kozmetikumokban vízmegkötő, sebgyógyító és antioxidáns tulajdonsága van.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

A japán lonc virágának a kivonata. Paula Begoun információi szerint bőrnyugtató és antimikrobális hatással bír, illetve gazdag antioxidáns hatással bíró flavonoidokban és szaponinokban. Meglepő módon gyakran tartósítószerként szolgál a kozmetikumokban. A virágban ugyanis a parabén egy természetes formája található meg, a parahydroxy benzoic acid (PHBA), ami bár nem teljesen azonos a mesterséges parabénekkel, ugyanazt a benzol gyűrűt tartalmazza, ami az egészségügyi kockázatokat felveti. Szóval parabén álruhában. Ha az egyiket elkerülöd (ami egyébként nem feltétlen tudományosan alátámasztott, itt írtunk többet róla), akkor a másikat is érdemes.

Természetes emulgeálószer, emulzió stabilizáló anyag, melynek a természetes lecithinnél jóval nagyobb a stabilitása hővel és levegővel szemben. (Forrás)

Növényi komponens, aminek antioxidáns tulajdonsága van.

A Pullulán az Aureobasidium Pullulans nevű mikrobiális gombafaj keményítőjéből állítható elő. Mivel poliszacharidokban gazdag, ezért hatásos vízmegkötő. A CosIng besorolása szerint felületi hártya képző, a krémeket homogénné tevő segédanyag. Paula Begoun szerint antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.