Schwarzkopf Professional Igora Royal Hajfesték

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Más néven GMS (Glyceryl Monostearate). Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Vízben oldott ammónia. A kozmetikumokban ph szabályozóként használják.  Savas környezetben reakcióba lép és stabilizálódik. 

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Hosszú láncú zsíralkohol. Emulgeálószerként, bőrpuhító (emolliens), sűrítő anyagként használatos. Sima, csúszós érzetet hagy maga után a bőrön.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Elsősorban kókuszdióból származó detergens. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, és felületaktív (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát) hatású összetevő. Paula Begoun szerint igen kíméletes és egyben hatékony összetevő.

Olajsav. Az olajsav egy zsírsav féle, melyet elsősorban bőrpuhító (emolliens) anyagként használnak. A zsírsavak a bőr természetes védőrétegének fontos elemei, így a bőr számára hasznos összetevők. A zsírsavak és így az olajsav is különösen ajánlott összetevő a száraz bőrre.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak. Viszkózus, átlátszó géleket hoz létre, amelyek kellemes és nem ragadós érzetűek a bőrön. A legtöbb készítményben jellemzően 1% vagy kevesebb mennyiségben használják.

Magyar neve kálium hidroxid. A kozmetikumokban főként  a pH beállítására (lúgosításra) használják. (pl. citromsav mellett, savasságának ellensúlyozására)

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A rezorcin egy szerves, szintetikus vegyület, melyet elsősorban a bőrgyógyászatban használnak antiszeptikumként (fertőtlenítésre). A CosIng besorolása szerint hajfestő anyag, illetve szagokat semlegesítő hatása miatt is használnak a kozmetikumokban. Az EWG szerint az összetevő egészségügyi veszélye abban rejlik, hogy allergizálhatja a bőrt és nyálkahártyát, főleg nagyobb koncentrátumban. Amennyiben egy kozemtikum tartalmazza az összetevőt, az előírt felirat: „Rezorcint tartalmaz. Szempilla és szemöldök festésére tilos. Ha a szemünkbe jut, azonnal kimosni!" Az összetevővel elsősorban hajfestékekben találkozhatunk.

Térfogatnövelő és sűrűség szabályozó segédanyagként használt a krémekben. A mindennapi életben azonban leggyakrabban nem a kozmetikumokban, hanem a mosóporokban találkozhatunk a sodium sulfate-tal, ahol térfogat kitöltő anyagként használt.

Az egyik leggyakrabban használt illat(osító) anyag, melyet jellemzően levendulából vonnak ki. A levendulaolaj egyik fő összetevője, de rengeteg más természetes olajban és kozmetikai termékben (így péládul a parfümök többsége tartalmazza) is találkozhatunk vele. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között gyengédnek ls kevéssé irritálónak számít. Ecocert jóváhagyással rendelkezik, ezért népszerű tartósító összetevő natúrkozmetikumokban, viszont általában egy tartósítószerkeverék részeként kerül a képletbe, mivel önmagában nem elegendően erős a hatása.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.