Shiseido Benefiance Concentrated Neck Contour Treatment

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Folyékony állagú, könnyen kenhető szilikon. A bőrre és a hajra kenve selymes, csúszós érzetet ad. Folyékony, vízszerű állaga miatt gyakran használják  sűrűbb, nehezen kenhető szilikonokkal (pl. dimethicone) együtt. Gyakori összetevő arc- és hajápoló termékekben.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó és hajfixáló szilikon féle.

Az egyik leggyakrabban használt szilikon. A többi szilikonhoz hasonlóan bársonyos, selymes érzetet hagy a bőrön. A cyclomethicone un. módosítatlan szilikon viszonylag nagy molekulamérettel, így a bőrbe nem  szívódik fel, viszont segíti a bőr felső rétegébe juttatni a hatóanyagokat. Gyorsan elpárolog. Bőrápoló és hajápoló termékekben egyaránt használt. Részletesebb információ itt.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Szilárd állagú szilikon gyanta, ami növeli a sminktermékek tartósságát és a fényvédő termékek vízállóságát. A bőrön légáteresztő réteget képez, megszáradva kellemes, nem ragadós érzetet hagy. (forrás)

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

Zselésítő anyag a vízalapú készítményekben, stabilizáló, sűrítőanyag a víz-olaj alapú krémekben

A nagylevelű csodamogyoró kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. Ugyanakkor viszont a csodamogyoró kivonat 70-80%-a ethanolt (alkohol) is tartalmazhat, ami viszont szárító, irritáló hatással lehet a bőrre.

A ginzeng kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló és antioxidáns hatású összetevő. 

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint haj- és bőrkondícionáló hatású összetevő és oldószer. Paula Begoun szerint az összetevő vízmegkötő hatása hasonló a kollagénéhez és valószínű, hogy a sebgyógyulást is elősegíti, bár ez az állítás még nem teljes mértékben megalapozott.

Zsírkő. A zsírkő a természetben előforduló ásvány féle, melyet  a kozmetikumokban leginkább por formában térfogatnövelő, töltőanyagként használnak. A CosIng besorolás szerint még bőrradírozó, összecsomósodást megakadályozó, átlátszatlanná tevő és bőrvédő összetevő. Bár felmerült a gyanú, hogy a zsírkő belégzése esetleg rákkeltő lehet, Paula Begoun szerint átfogó kutatások mutatják, hogy a zsírkő tartalmú kozmetikumok nem növelik a használókban a tüdőrák kockázatát.

Összecsomósodást megakadályozó (anticaking), átlátszatlanná tevő, sűrűség szabályozó segédanyag.

Vízben oldódó mesterséges polimer, amit a kozmetikumokban felületi hártyaképző anyagként használnak.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Ph stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illat, íz semlegesítése) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag.

Magyar neve kálium hidroxid. A kozmetikumokban főként  a pH beállítására (lúgosításra) használják. (pl. citromsav mellett, savasságának ellensúlyozására)

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket.