Veet Spa Supreme Essence Zuhanyozás Közben Használható Szőrtelenítő Krém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Természetes módon a vizeletben található, de a kometikumokban mesterségesen előállított ureat használnak. Kis mennyiségben hidratáló, vízmegkötő anyag, nagyobb mennyiségben azonban gyulladást okozhat.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Zsírkő. A zsírkő a természetben előforduló ásvány féle, melyet  a kozmetikumokban leginkább por formában térfogatnövelő, töltőanyagként használnak. A CosIng besorolás szerint még bőrradírozó, összecsomósodást megakadályozó, átlátszatlanná tevő és bőrvédő összetevő. Bár felmerült a gyanú, hogy a zsírkő belégzése esetleg rákkeltő lehet, Paula Begoun szerint átfogó kutatások mutatják, hogy a zsírkő tartalmú kozmetikumok nem növelik a használókban a tüdőrák kockázatát.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Mesterséges polimer (ismétlődő egységekből felépülő, nagyméretű molekula). Felületi hártya képző, hajfixáló és sűrűség szabályozó anyag.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Magyar neve kálium hidroxid. A kozmetikumokban főként  a pH beállítására (lúgosításra) használják. (pl. citromsav mellett, savasságának ellensúlyozására)

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Térfogatnövelő és sűrűség szabályozó segédanyag.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Nátrium-glukonát. Kálcium- és vasionokkal erős komplexet képez, ezért segíti az antioxidánsok valamint a zselésítő- és sűrítőanyagok működését. Ezen kívül bőrkondícionáló összetevő is. Egyes források szerint szem- és bőrirritációt okozhat az arra érzékenyeknél. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Édes narancshéj illóolaj. A CosIng szerint összehúzó, bőrkondícionáló és tonizáló hatású. Ezen kívül természetesen illatanyagnak is kiváló. Mint minden citrusfélével érzékeny bőrűeknek érdemes óvatosnak lenni az összetevővel.

Felületi hártya képző, elektromos töltődést megakadályozó, a krémeket homogénné tevő segédanyag.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.