Yves Rocher Serum Vegetal3 Tündöklő Bőr Nappali Krém SPF20

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt.

Részletesebb információ a smartskincare-en.

Oldószer. Segédanyag, mely segíti az aktív hatóanyagok (pl. szalicilsav) felszívódását

Más néven octyl salicylate vagy octisalate. Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (295-315 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Fény hatására némileg veszít fényvédő képességéből. Önmagában használva nem nyújt elégséges védelmet, ezért egyéb fényvédőkkel szokták kombinálni.

A cink-oxid ici-pici, nano változata, ami fényvédő összetevőként használt a kozmetikumokban. A "normál méretű" cink-oxid nehezen kenhető, fehéres réteget hagy a bőrön, amin sokat segít a nano méret. A kis méretben az összetevő fényvédő tulajdonsága nem változik, viszont a nano méret bőrbe szívódása felvet egészségügyi aggodalmakat. Szerencsére a kutatások mai állása szerint a nanoméretű fényvédő összetevők sem szívódnak be a bőrbe, hanem a felszínen vagy a legfelső rétegben maradnak (még akkor is ha sérült, leégett bőrön nézik), így biztonságos összetevőnek számítanak. 

Egyszerűbb néven ensulizole. Kémiai fényvédő, mely főként az UVB (290-340 nm hullámhosszú) sugarak ellen véd. Só formája vízben oldódó és leginkább könnyű, nem zsíros készítményekben használják fényvédőként. Az ensulizole viszonylag stabil fényvédőnek tűnik, ami UV fény hatására nem sokat veszít védőképességéből. Részletes info itt.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Szójababolaj, melyet bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Ez a vegyület két természetes molekula természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "natur"-nak mondható emoillent és bőrápoló kozmetikai összetevő. Noha az alapanyagai természetes anyagok, amiket széles körben kipróbáltak és alkalmaztak már, magáról a coco-caprylate/caprate vegyületről kevés hozzáférhető információ található (hiszen csak az utóbbi időben kezdték használni a kozmetikában).

Viasszerű felületaktív anyag és emulgeálószer.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Egy bizonyos fajta alma kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a belőle kivont pectint pedig sűrítő anyagként használják a kozmetikumokban. Az alma jótékony bőrápoló hatása elsősorban annak köszönhető, hogy a káros sejtreakciókkal szemben védő polifenolokban (melyek közül kiemelendő a katechin, az epikatehin és a quercetin) gazdag, ezért erőteljes antioxidáns hatással van a bőrre.

A szezám magjából kivont olaj. Illatmentes, növényi eredetű olaj, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat semlegesítő, bőrpuhító, haj-és bőrkondícionáló tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Az összetevővel leggyakrabban testápoló termékekben és rúzsokban találkozhatunk.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint gél- és filmképző összetevő, vagyis csökkenti a kozmetikumok átlátszóságát és áttetszőségét, ezen kívül emulzió stabilizáló, csomósodásgátló és viszkozitást szabályozó hatása is van.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Színtelen, szagtalan, krémes, sűrű állagú bőrpuhító anyag (emollient) és oldószer. Magas tisztaságú isoparaffinok keveréke, ami nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Sűrűbb állagú krémek, alapozók gyakori összetevője.

Cellulózból származó zselésítő és sűrítő anyag. A CosIng besorolása szerint még felületi hártyaképző, emulzió stabilizáló és a krémet homogénné tevő segédanyag.

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Glicerin és zsírsavak keveréke, a krémekben lágyító és sűrítő szerként használják.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Az A-vitamin egy formája. A tiszta A-vitamin (retinol) és palmitinsav (nagy szénatomszámú zsírsav) kombinációja. Hatásos antioxidáns és sejtszabályozó, vagyis segíti a sejtek normális működését, egészségesebb, jobb sejtek képződését. A retinoidoknak a leggyengébb formája, azaz a legtöbb metabolikus lépésre (sejtben történő kémiai átalakulásra) van szükség, míg eljutunk a valódi hatóanyaghoz, a retinolsavhoz. A szükséges metabolikus lépések száma három: retinyl palmitate → retinol → retinaldehyde → retinolsav.

1987-ben felmerült, hogy a retinyl-palmitátnak bőrápoló termékekben történő alkalmazása fotoszenzibilizáló lehet bizonyos körülmények között, azonban 2016-ban a SCCS által összegzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az A-vitamin testápolókban, arckrémekben, lemosókban és kézkrémekben a megszokott retinol-ekvivalenssel számolva biztonságosan alkalmazható a szokásos napi alkalmazási gyakoriság mellett.

Részletes információ a retinolokról a smartskincare-en.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.