Balzsam Labor Dezodoráló Permet Amyris Illattal

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vizes oldat, melyet amelyet gőz-desztillációval nyernek ki a nagylevelű csodamogyoró leveleiből. A növény többi részéhez képest viszonylag kevés biológiailag aktív összetevőt (tannint, katechint és galluszsavat) tartalmaznak. Tonikokban gyakran használt szövetösszehúzó. Összehúzó, nyugtató, antioxidáns és antibakteriális hatása is van. Ugyanakkor viszont Paula Begoun szerint a csodamogyoró-kivonatba az előállításakor 14-15%-nyi alkoholt (ethanol) tehetnek, ami viszont szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, ahogy az összetevő magas tannin tartalma is, ezért érdemesebb inkább kerülni az összetevőt, ha valakinek gyulladt, pattanásos, irritált bőre van, rosaceával küzd vagy kipirosodásra hajlamos az arca.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A levendula virágának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint frissítő, tonizáló, dezodozáló, szagokat semlegesítő és tisztító hatású összetevő. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring.

Az Ylang Ylang virágából kivont illóolaj, melyet maszkoló, illatanyagként használnak a kozmetikumokban. Az ylang-ylang szó jelentése: a virágok virága. Illata jó hatással van a hangulatunkra, hat az érzékekre és azt tartják róla, hogy nemi vágy növelő hatása is van. A kozmetikumokban a többi illóolajhoz hasonlóan potenciális bőrirritáló, így érzékeny bőrrel érdemes kerülni.

A citromsav észtere, melyet E1505 néven az élelmiszerekben is megtalálunk. Arckrémekben talán némi antioxidáns tulajdonsága van, továbbá oldószer és maszkoló (a nem szükséges anyagokat semlegesítő, elnyomó) segédanyag. Álltólag hatásos izzadás ellen is, így dezodorok gyakori összetevője.

Orvosi zsálya olaj. A CosIng besorolása szerint tonizáló és maszkoló (kellemetlen íz és illat semlegesítése) összetevő.

Szerves összetevő, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Ez a színtelen folyadék a természetben gyakran előfordul, megtalálható az esszenciális olajokban, mint például a rózsa, szekfű, jácint, narancsvirág. Kellemes virágillata van.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

Növényi eredetű összetevő. A gliceryl monoészterek egyike (egy sav és egy alkohol által alkotott szerves vegyület). A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emulgeálószerként használatos összetevő (elsősorban víz-az-olajban tipusú emulziókban találkozhatunk vele), és segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát is, de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. A truthinaging szerint az összetevő gyakorta használatos a kozmetikumokban illatanyagként, ugyanis mint a legtöbb észternek, ennek is finom illata van. Az összetevőt a National Institutes of Health egy alapos tanulmány során mind az állatokra, mind az emberekre nézve biztonságosnak nyílvánította.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.