Bioemsan Hidratáló Krém

Aloe vera gél. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

A sáfrányos szeklicéből kivont, illatmentes olaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrpuhító hatású (emollient) összetevő. Paula Begoun szerint ételekben fogyasztva antioxidáns hatású, de nem ismert, hogy ezt a tulajdonságát a bőrön alkalmazva is megtartja-e. Az összetevő gazdag viszont jótékony zsírsavakban, elsősorban is Omega-6 zsírsavban, amely segít a bőr természetes védőrétegének fenntartásában. Az összetevő különösen hasznos a száraz bőr számára.

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. További információ a jojobaolajról itt.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Etanol, etil alkohol vagy más néven borszesz. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű, könnyen folyó folyadék, valamint kiváló oldószer. A természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Megtalálható kis mennyiségben némely gyümölcsben, a legtöbb természetes vízben, az erjedő gyümölcsökben.

A kozmetikumok közül az oldószerek, lakkok, parfümök előállításánál használják. Az etil-alkohol 70%-os oldatát, valamint egyéb etanoltartalmú oldatokat fertőtlenítőként, ezen belül bőrfertőtlenítőként is alkalmazzák. A baktériumokat, néhány vírust, valamint a gombát is elpusztítja.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.), valamint nem számoltak a bőr legkülső, ún. szarurétegének védő (barrier) funkciójával sem.

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetearyl alcohol és az olivaolaj zsírsavainak észtere. Kozmetikai szerekben az alkotók elegyedését segíti, ezen kívül bőr- és hajpuhító képességgel is rendelkezik. 

Olíva olajból és sorbitolból származó emulgeálószer, mely segíti a krém víz- és olaj komponenseinek egyenletes keveredését. Gyakran használt natúrkozmetikumokban.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Az Ázsiában honos Millettia Pinnata fa magjának zsírsavakban gazdag, antibakteriális hatású olaja. Az ayurvedikus gyógyászat egyik alapanyaga, bőrbetegségek kezelésére használták a neem olajhoz hasonlóan. Újabb kozmetikai felhasználását fényvédő összetevőként elsősorban az olajban található két hatóanyagnak, a pongamolnak és a karanjinnak köszönheti, amelyek természetes UVA és UVB fényszűrőkként működnek. A pongamol kémiailag hasonlít az avobenzone-hoz.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Kamilla kivonat. A kamillatea gyógyászati célokra való használata nagy hagyományokra tekint vissza. A kamilla közismerten gyulladáscsökkentő, nyugtató, fertőtlenítő hatású. Mérsékelt antioxidáns hatása is van. Érzékeny bőrűeknek viszont jobb óvatosan használni kamillát tartalmazó termékeket, mivel a rendszeres használata bőrirritációt (contact dermatitis) válthat ki.

A mezei zsurló kivonata, melynek magas a tannin, alkaloid és nikotin tartalma. Paula  Begoun szerint a bőrre irritáló hatással lehet. Az összetevő pozitívuma, hogy antioxidáns  tulajdonsága is van.

Az orvosi körömvirág kivonata. A körömvirágnak számos pozitív hatása van a bőrünkre, antibateriális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, bőrápoló tulajdonságú. Kozmetikumokban mindezen hatások együtteséért alkalmazzák, noha a hivatalos megfogalmazás szerint csak bőrápolónak nevezik. Gyakorlati tapasztalatok szerint nagy koncentrációban alkalmazva az igénybe vett bőrt kiválóan regenerálja. Használatakor vigyázzunk a fészkesvirágzatúakkal kapcsolatos allergiákra.

Orvosi ziliz kivonat. Kevés információ érhető el arról, hogy az orvosi ziliz kivonatot a kozmetikumokban mire használják. Paula Begoun szerint sűrítő anyagként használatos, és lehet, hogy van nyugtató, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is.

Citromfű kivonat. Leginkább illatanyagként használt. Potenciális bőrirritáló.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.