Biotherm Aquasource Nuit Hidratáló Zselé

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Szójababolaj, melyet bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Isocetyl alkohol és sztearinsav észtere (sav és alkohol reakciójából víz kilépésével keletkező vegyület), melyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak  a kozmetikumokban. Viszonylag híg, olajszerű anyag, mely nem zsíros vékony réteget hagy maga után a bőrön. A komedogén indexe viszont 5-ből 5-ös, így a pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes kerülni. További info itt.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Bőrpuhító, emollient anyag, amely selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Paula Begoun szerint észter (egy alkohol és egy sav reakciójából víz kilépésével keletkező vegyület) féle, mely természetesen a kakaóban és a levendulaolajban található meg.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

Stearil alkohol és heptánsav észtere, melyet emollient, azaz bőrpuhító anyagként használnak a kozmetikumokban. A wikipédia szerint leggyakrabban szemceruzákban találkozhatunk az összetevővel.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A CosIng funkció besorolása alapján tisztítószerként, hidratáló és emulgeáló összetevőként használt a kozmetikumokban.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

A CosIng besorolása szerint tisztítószer, felületaktív anyag, bőr- és hajkondícionáló, mellyel leggyakrabban alapozókban, fényvédőkben és hidratálókban találkozhatunk.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Olajpálmából kivont természetes, növényi olaj. Bőrpuhító (emollient) és némi antioxidáns hatása is van.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Palmitinsav. Bőrpuhító (emollient), emulgeálószer. Paula Begoun szerint habot képző tisztító anyag, mely szárító  hatással lehet a bőrre.

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Hivatalos funkcióbesorolása antioxidáns. Az összetevő meggátolja az oxigénnel való reakciókat, melyek a telítettlen zsírsavak avasodását okozzák. Gyakori összetevője a szappanoknak.

Az Antarktiszon talált sárból kivont baktériumtörzs, mely hidratáló, sebgyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik, sőt állítólag serkenti  bőrünk kollagén és elasztin termelését is. Az összetevő hatékonyságát sajnos független tanulmányok nem támasztják alá, a kutatási eredmények mind az összetevőt előállító és forgalmazó spanyol cégtől származnak. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/pseudoalteromonas-ferment

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Mesterséges illatanyag. Potenciális allergén, mely az ekcémás betegek 2-3%-nál okoz allergiás reakciókat.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Szintetikus színező anyag. (Lila)

Természetes eredetű színezék. Élelmiszer-minőségű szénhidrátok hőkezelésével nyerik. 

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.