Clinique High Impact Zero Gravity Szempillaspirál

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Felületi hártya képző, elektromos töltődést megakadályozó, a krémeket homogénné tevő segédanyag.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Vízben oldódó mesterséges polimer, amit a kozmetikumokban felületi hártyaképző anyagként használnak.

Egy agyag féle, melyet más agyag fajtákhoz hasonlóan zsír és olaj felszívó tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Szárító hatással van a bőrre, így ez egy a zsíros bőr számára hasznos összetevő.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Ez az anyag egy cukorészter, emoillent, bőrápoló, emulgeáló hatású felüleletaktív anyag. Élelmiszeripari adalékanyagként is használható. Mivel kozmetikai felhasználása nem túl régi keletű, ezért viszonylag kevés információ érhető el róla a neten. Mindenesetre természetes molekulák természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "naturkozmetikában" használható vegyület.

Felületi hártyaképző (film former) anyag, mellyel leggyakrabban hajápoló termékekben találkozhatunk. Hajlakkokban használva segít a haj formázásában, helyén tartásában. További információ: truthinaging

Lásd jojoba olaj.

Térfogat növelő, átlátszatlanná tevő, sűrűség szabályozó segédanyag.

Dimethicone és silica keveréke, melyet leginkább habzás gátló anyagként használnak a kozmetikumokban. Ezen kívül még a CosIng szerint emollient, bőr- és hajkondícionáló anyag is.

PH szabályozóként használt 1%-nál kisebb koncentrációban. Gyakran találkozhatunk az összetevővel hajlakkokban, ahol a lakkot ellenállóbá teszi a nedvességgel szemben.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Szervesanyag, melyet tartósítószerként használnak a kozmetikumokban antibakteriális és gombaölő hatása miatt. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/chloraphenesin/

Természetes eredetű só, mely antimikrobiális tulajdonságai miatt tartósítószerként használt összetevő. Képes megakadályozni a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását, így védi a kozmetikumokat a megromlástól. Már nagyon alacsony (akár 0,6%-os) koncentrációban is leállítja a baktériumok és gombák szaporodását, bár nem feltétlenül pusztítja el a már kifejlett mikrobákat.