Derma Treatments The Derma Kiegyensúlyozó Éjszakai Krém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A glyceryl stearatenak az "ön-emulgeáló"  (self-emulsifying, innen az SE végződés) formája.  Az ön-emulgeálás azt jelenti, hogy egy olajos jellegű összetevő a vízzel szinte magától, emulgeálószer hozzáadása nélkül keveredik és emulziót formál.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

A rózsaolaj a rózsa szirmaiból vízgőz-desztillációval nyert illóolaj. 1 liter olaj előállításához 3-5tonna friss rózsaszirom szükséges. A CosIng hivatalos besorolása szerint maszkoló (egyéb összetevők illatát semlegesítő) és bőrkondícionáló összetevő. Paula Begoun szerint illatanyagként használt illóolaj, amit nem javasol a bőrre.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

A pettyes éticsiga nyála. A csiga kétféle váladékot termel: A súrlódásmentes mozgást elősegítő nyálka főként vízből áll, és nincs biológiai funkciója, csupán a mozgást szolgálja. A védekezés céljából kiválasztott váladék összetevőkben gazdag anyag, amely elősegíti, hogy az állat bőrét és házát ért sérülések gyorsabban gyógyuljanak. Ezt a váladékot használják fel a kozmetikai termékekben. 

A csigaváladék vegyi elemzése a következő összetételt mutatta ki: proteoglikánok, glükózaminoglikánok, glikoprotein enzimek, hialuronsav, réz peptidek, antimikrobiális peptidek, réz, cink, vas. A Beautybrains vegyészei szerint ugyan a csiganyál gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatban több kutatás, szabadalom is született, a bőrre gyakorolt hatását alátámasztó azonban még nem igazán. Ebből a kis számú kutatásból annyit sikerült megtudniuk, hogy a csiganyálka serkenti a kollagén és elasztin rostok termelését (igaz, ezt egyenlőre csak sejttenyészetekkel bizonyították), valamint képes javítani a bőr természetes vízfelvevő és -megtartó képességét, és valószínűsíthetően ezeken felül még lokális sebgyógyító hatása is van. E szerint a kutatás szerint a csigaváladék helyileg alkalmazva növeli a bőrsejtek migrációját, proliferációját és túlélését, vagyis az összetevő támogatja a bőr regenerációját, ezzel lassítva a bőröregedést.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Más néven Syn-Ake, ami egy szintetikus neuropeptid, mely a Wagler-bambuszvipera mérgében található Waglerin-1 peptidhez hasonló hatással bír. Az összetevővel elsősorban anti-ageing termkekben talákozhatunk, mint botox alternatíva. A trutinageing informácói szerint a hatóanyag blokkolja a szervezet Na+ felvételét, amitől az arcizmok ellazulnak, és ezáltal megakadályozza a mimikai ráncok kialakulását. A hatóanyag gyártójának 28 napos in vivo tesztjén résztvevő alanyok 67%-a az izmok összehúzódásának gyakoriságának csökkenéséről, 52% pedig a homlokráncok méretének csökkenéséről számolt be 4% Syn-Ake tartalmú termék napi kétszeri használata után.

A C-vitamin (Ascorbic Acid) egy formája glükózzal kombinálva. Az összetevő gyártója, a Hayashibara cég kutatásai szerint miután az ascorbyl glucoside beszívódik a bőrbe, az összetevő C-vitaminná és glükózzá bomlik le, így hatása a tiszta C-vitaminnal szinte egyező - ezek miatt ez az egyik legígéretesebb C-vitamin származék. A beautybrains vegyészei szerint az összetevő kimondottan stabil (hő, pH és a levegő változásakor is), valamint in vitro adatok szerint növeli a bőr kollagénszintézisét, csökkenti a sötétfoltok megjelenését és véd az UV károsodástól.

Porított faszén. A szén abszorpciós tulajdonsággal bír, ezért gyakori összetevője a különféle arcmaszkoknak, bár gyakorta olyan tulajdonságokat is tulajdonítanak az összetevőnek, melyekről nem igazán láttak még napvilágot kutatások (pl. pattanástalanít, méregtelenít), ahogy arról sem, hogy egy átlagos fogkrémnél hatásosabban tisztítja és fehéríti a fogakat.

Habkő. Habos, szivacsos, likacsos külsejü, többnyire világos szürke szinü vulkáni üveg, mely kitünő csiszoló és simitó anyag darabokban és poralakban egyaránt. Az öszetevővel leggyakrabban láb- és bőrradírokban találkozhatunk

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Cukor (sima répacukor). A bőrön alkalmazva vízmegkötő, hidratáló hatása van.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Geránium (gólyaorr) virágjának az olaja. A Dermaxime honlapja szerint a geránium olaj élénkíti a vérkeringést, erősíti a bőrt, szabályozza a faggyútermelést. Paula Begoun szerint bár a geránium olajnak antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Egy viszonylag új peptidféle, mely a Matrixyl 3000 néven ismert kettő peptidből álló hatóanyagkomplex egyik eleme (a másik a palmitoyl tetrapeptide-7). Az összetevőben egy három aminosavból álló peptid kapcsolódik palmitinsavhoz, aminek révén javul a peptid olajban oldhatósága, és ezáltal könnyebben beszívódik a bőrbe. Az összetevő peptid része a bőrben található I-es típusú kollagénnek (bőrünk feszességét többféle típusú kollagén adja) egy egysége. A bőrünk kollagéntartalma (a kollagén egy fehérje, azaz hosszú aminosavlánc) természetes módon peptidekké (rövid aminosavlánc) bomlik, és a peptidek keletkezése újabb kollagén termelésére serkenti a bőrünket. A Palmitoyl Tripeptide-1 működési elve, hogy ha a bőrünkbe kívülről kvázi lebomlott kollagént viszünk be, akkor ezzel  bőrünket „becsapjuk”, és kollagéntermelésre tudjuk ösztönözni. Vagyis a tudomány mai állása szerint a Palmitoyl Tripeptide-1 talán képes bőrünk kollagéntermelését serkenteni, amely bőrünk ránctalanodásához, feszesebbé válásához vezet. További részletek itt.

A Matrixyl 3000 márkanéven ismert, kettő peptidből álló hatóanyagkomplex egyik eleme (a másik peptid pedig a palmitoyl oligopeptide). A palmitoyl tetrapeptide-7 egy négy aminosavból álló peptid, mely palmitinsavhoz kapcsolódik.  A palmitinsav révén ugyanis javul a peptid olajban oldhatósága, és ezáltal könnyebben beszívódik a bőrbe. A palmitoyl tetrapeptide-7 csökkenti a bőr sejtjeiben az interleukin-6 (IL-6) termelését. Az IL-6 egy olyan molekula, ami gyulladást okoz a bőrben, és ezáltal gyorsítja a sejten kívüli mátrix anyagainak (kollagén, elasztin) a lebomlását, és ezáltal bőrünk ráncosodást, megereszkedését. Vagyis sejtjeink IL-6-termelésének visszafogása révén lassíthatjuk a bőrünk szerkezetét és rugalmasságát adó kollagén és elasztin lebomlását, és ezáltal bőrünk öregedését. Szuper leírás a Matrixyl 3000 peptidkomplexről és az őt alkotó mindkét peptidről itt.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Színezék. Lilás piros.