Joico Moisture Recovery Balzsam

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Bőrpuhító (emollient), emulzió stabilizáló és sűrítőanyagként használt zsíralkohol.

Sárgás, viaszszerű anyag, mely docosyltrimethylammonium chloride vagy BTAC-228 néven is ismert. Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele, ahol elektromos töltődést megakadályozó anyagként, hajkondícionálóként és tartósítószerként funkcionál. 0.1%-nál kisebb mennyiségben használt. Nagyobb koncentrációban erősen irritáló. Forrás: truthinaging

Pálmaolajból származó bőrpuhító, emolleint összetevő, melyet gyakran használnak natúrkozmetikumokban a szilikonok természetes alternatívájaként.  A comedogén idexe 5-ből 4-es, így pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes óvatosnak lenni az összetevővel. (További info: truthinaging)

Elektromos töltődést megakadályozó, felületi hártya képző, hidratáló és hajkondícionáló anyag. A hidrolizált keratint hidrolizált gyapjúnak is hívják, mert leggyakrabban gyapjús állatok szőréből állítják elő.  Az állat szőréből kivonják a keratint, majd azt túlságosan nagy molekula mérete miatt  kisebb egységekre bontják (hidrolízis). A hidrolizált keratint elsősorban hajápoló termékekben használják a hajat erősítő és hidratáló tulajdonsága miatt. További részletek itt.

Kókuszolajból előállított keratinszármazék. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló, valamint haj- és bőrkondícionáló hatású összetevő. Az összetevővel általában hajápoló készítményekben találkozhatunk.

Lásd jojoba olaj.

Az Algin hidrolizátuma. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint hajkondícionáló hatású összetevő, Paula Begoun szerint pedig sűrűség szabályozó, gélesítő, viszkozitásnövelő hatása miatt segédanyagként is gyakran használják a kozmetikumokban.

Tengervíz. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint oldószer, ezen kívül pedig segít a bőrben tartalni a nedvességet. Az EWG szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. A tengervíz magas ásványi anyagtartalmú összetevő. Hozzájárul ahhoz, hogy a bőrön lévő gyulladások, vagy esetleges bőrbetegségek enyhüljenek.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Ph stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illat, íz semlegesítése) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Jódot tartalmazó por állagú tartósítószer. A hatályos EU-s szabályozás szerint a bőrön nem maradó, lemosott termékekben legfeljebb 0.02%-s, a bőrön maradó kozmetikumokban pedig legfeljebb 0.01%-s koncentrációban használható. További info itt.

Formaldehid kibocsátó tartósítószer.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Benzyl alkohol és benzoesav észtere, melyet illatanyagként, oldószerként és gombaellenes stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Színezék. Lila színű.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.