Kiko Ultra Glossy Stylo SPF15

A CosIng hivatalos besorolása szerint sűrűségszabályozó és kötőanyag. Ragadós jellege miatt elsősorban rúzsokban és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Mesterséges bőrpuhító (emollient) és bőrkondícionáló szer. Sűrűség szabályozó funkciója is van.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Mesterséges polimer (ismétlődő egységekből felépülő, nagyméretű molekula). Felületi hártya képző, hajfixáló és sűrűség szabályozó anyag.

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Részletesebb információ a smartskincare-en.

Petrolatum alapú (vazelin) viasz. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, átlátszatlanná tevő segédanyag, mely sima textúrát és félszilárd állagot biztosít a termékeknek. Gyakran használják a Paraffin alternatívájaként, mivel finomabb mikrokristályokból épül fel, ezáltal sokkal sűrűbb, viszkózusabb és ruganyosabb az állaga.

Más néven octyl salicylate vagy octisalate. Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (295-315 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Fény hatására némileg veszít fényvédő képességéből. Önmagában használva nem nyújt elégséges védelmet, ezért egyéb fényvédőkkel szokták kombinálni.

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Hivatalos funkcióbesorolása antioxidáns. Az összetevő meggátolja az oxigénnel való reakciókat, melyek a telítettlen zsírsavak avasodását okozzák. Gyakori összetevője a szappanoknak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

A boroszilikát üvegek egy fajtája, mely jellemzően apró pehely formában kerül a kozmetikai termkekbe. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint térfogatnvelő hatású segédanyag. Mivel az összetevő finom csillogó felületet képez a bőrön, ezért gyakori összetevője különféle csillogó hatású sminktermékeknek és körömlakkoknak.

Ón-oxid, vagy más néven ónkő. A természetben megtalálható ásvány. Színe a világossárgától a feketéig változhat. Kozmetikumokban radírozószerként és viszkozitásnövélőként (hogy kevésbé legyen folyékony a kozmetikum) használják.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) és oldószer. Száraz érzetet hagy maga után.

Algakivonat. Az algakivonat a kozmetikumokban sűrítőanyagként, antioxidánsként és hidratáló, vízmegkötő anyagként használatos. 

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.

Vasoxid. Piros színezőanyag.

Kármin. A kármin a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető kárminvörös vagy bíborvörös színű festék (a kokcsinellát a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki). Amerika felfedezése előtt a Lengyel bíborpajzstetűt használták erre a célra. A kárminfesték az egyik legjobb minőségű természetes eredetű vörös festékanyag.

Színezék. Piros.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat.