KRÉMKERESŐ
(X)

(X)

KRÉMEK MÁRKÁK ÖSSZETEVŐK ELADÓ MAGAZIN FORUM BLOG Belépés

Kövess minket Instagramon is! :)

Marlies Möller Luxury Golden Caviar Mask Conditioner
Marlies Möller Luxury Golden Caviar Mask Conditioner

Marlies Möller

Marlies Möller Luxury Golden Caviar Mask Conditioner

  (0 vélemény)
Ár:   €50   Kategória:   Hajápolók
Kiszerelés:   200 ml   Bőrtípus:   Minden
Lelőhely:   online külföldről   Bőrprobléma:   --


A krémet és az összetevőket feltöltötte: juditkaa70, Módosítva: 2018. december 11.

Ár:   €50
Kiszerelés:   200 ml
Lelőhely:   online külföldről
Kategória:   Hajápolók
Bőrtípus:   Minden
Bőrprobléma:   --

TERMÉKLEÍRÁS

Ez a csodálatos, aranyszínű hajápoló, mely luxus kaviár kivonattal és Inca-Inchi olajjal gazdagított, maszk és kondicionáló is egyben. Nagy intenzitással törődik a hajjal, mely súlytalan és selymesen csillogó lesz, erőt, vitalitást és extra ragyogást kap.

ÖSSZETEVŐK (INCI)

hirdetés

Fontos hatóanyagok a krémben

Antioxidánsok: Ascorbyl Palmitate, Tocopherol
Gyulladáscsökkentők: Ascorbyl Palmitate
Hidratálók: Glycerin, Lanolin, Plukenetia Volubilis Seed Oil, Hydrolyzed Keratin, Propylene Glycol, Lactic Acid
Kémiai hámlasztók: Lactic Acid, Citric Acid
Vitaminok: Ascorbyl Palmitate, Tocopherol

Összetevők megmagyarázva

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Az összetevőnek még nincsen leírása.
Glycerin h 0 0

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Gyapjúzsír (gyapjút viselő állatok, mint pl a birka által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) . Kiváló emollient és hidratáló anyag a száraz bőrre. Bár korábban a lanolint megvádolták azzal, hogy allergén anyag, egy 2001-es kutatás ezt alaposan megcáfolta. A kutatásban több mint 24000 tesztelő vett részt, és csupán 1.7% volt azok aránya, akik allergiások vagy érzékenyek voltak a lanolinra. Ez az arány még kisebb volt akkor, amikor az alkalmazott lanolin koncentrációja 50% alatt volt. Tehát a lanolin egy száraz bőrűek számára kiváló emollient és hidratáló anyag, a zsíros bőrre azonban nagy sűrűsége és zsíros állaga miatt nem ajánlott.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

Hajápolókban és samponokban gyakran használt összetevő, melyet elsősorban az elektromos töltődés megakadályozására használnak (antistatic). Ezenkívül emulgeáló, tisztító és tartósítószerként is használt.

Kaviár kivonat. Állítólag a kaviár fő értéke a bőr számára, hogy a sejt szintű struktúrája nagyon hasonló az emberi bőrsejtek sturktúrájához. A kaviár hasonló arányban tartalmaz vizet, lipideket és nyomelemeket, mint az emberi bőr, így egy kaviáros arckezelés életet ad a bőrnek. A Futurederm viszont összességében azt állapítja meg, hogy nincsenek a kaviár hatását alátámasztó tudományos kutatások, és valójában csupán hidratáló és emollient összetevő, így ha más értékes összetevők nincsenek a kozmetikumban, a kaviárért önmagában nem érdemes megvenni egy krémet sem. 

A citrom héjának a kivonata. Bőrkondicionáló, puhító, bőrvédő, tonizáló hatású összetevő.

Nádcukor kivonat. Hidratáló és bőrjavító anyag. Bár a nádcukorból előállítható glikolsav, magának a nádcukornak nincsen hámlasztó hatása.

A svájci alma őssejtjének kivonata. A svájci alma egy ritka, elég savanyú és ízetlen, kihalófélben levő fajta, mely hosszú ideig képes elállni. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Bár az őssejt szó jól hangzik, és sokan autómatikusan anti-aging tulajdonságokat asszociálnak hozzá, nem tudunk semmilyen tudományos alátámasztásról, hogy ez valóban működne. A TrughInAging cikke szerint ez alapvetően egy marketing összetevő, és a Beauty Brains kozmetikai vegyészei is remek cikket írtak arról, hogy az őssejt a kozmetikumokban miért nem működik és működhet. 

Az összetevőnek még nincsen leírása.

Elektromos töltődést megakadályozó, felületi hártya képző, hidratáló és hajkondícionáló anyag. A hidrolizált keratint hidrolizált gyapjúnak is hívják, mert leggyakrabban gyapjús állatok szőréből állítják elő.  Az állat szőréből kivonják a keratint, majd azt túlságosan nagy molekula mérete miatt  kisebb egységekre bontják (hidrolízis). A hidrolizált keratint elsősorban hajápoló termékekben használják a hajat erősítő és hidratáló tulajdonsága miatt. További részletek itt.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Ascorbyl Palmitate a I i I v I gy 2 0

A C-vitamin egy zsírban oldódó formája, melyben a tiszta C-vitamint (Ascorbic Acid) palmitinsavval kombinálják. Az Ascorbyl Palmitate stabilabb, mint a tiszta C-vitamin és nincs irritáló hatása. Az ascorbyl palmitate-ot általában 0,05-1% közötti koncentrációban használják; az összetevő stabilitása e szerint a tanulmány szerint tovább nő, ha 1-2%-os koncentrációban tartalmazza a termék, illetve W/O (víz az olajban) típusú emulziók esetében. Az INCI-Decoder szerint az összetevő a C-vitamin származékok közül a legrosszabb - bár viszonylag stabil, viszont kérdéses, hogy képes-e tiszta C-vitaminná alakulni a bőrön és ezáltal annak minden jótékony tulajdonságát prezentálni (bár a bőr kollagéntermelést valószínűleg serkenti), illetve annak ellenére, hogy az antioxidáns hatása jó, felmerült a gyanú, hogy UVB sugárzást követően elősegíti a lipid peroxidációt és a citotoxicitást is.

Tocopherol a I v 2 2

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Lanolinból (gyapjút viselő állatok által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) előállított zsíralkohol, mely bőrpuhító (emollient) anyag . A lanolin alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

A nagy tisztaságú, és magas koleszterol tartalmú lanolin alkohol az eucerit, mely egy fontos összetevő a Nivea krémekben és a "normál" lanolin alkoholnál jobban tolerált.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Az összetevőnek még nincsen leírása.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított sűrítőanyag

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Színtelen, illékony olaj, mely többek között a lime, citrom és narancs illóolajában található meg. Erős, édes illata van. Illatanyagként használt a kozmetikumokban.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Kamillaolajból kivont illatanyag.

Benzyl alkohol és benzoesav észtere, melyet illatanyagként, oldószerként és gombaellenes stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Almasav, a gyengébb AHA-savak közé sorojuk. A CosIng szerint ugyan csak a kozmetikumok pH-jának beállítására használják, de kémiai szerkezete miatt egyéb hatásokat is tulajdoníthatunk neki. Noha a kozmetikumokban található koncentrációban nem hámlaszt, de mindenképpen segít a hatóanyagok felszívódásában, és a bőr tisztításában.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Szorbinsav, melyet élelmiszerekben és a kozmetikumokban is tartósítószerként használnak. Egy 2004-es tanulmány szerint az összetevő még az ekcémás bőrűek által is jól tolerált.

Boroszilikát üveg, amely a kozmetikai és testápolási termékekben pehely formában kerül felhasználásra. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint térfogatcsökkentő segédanyagként használatos összetevő. A Cosmeticsinfo információi szerint a legtöbb boroszilikát vegyülethez hasonlóan kémiailag nem reaktív anyag, vízben rosszul oldódik. Az összetevővel leggyakrabban sminktermékekben és körömlakkokban találkozhatunk.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

A CosIng besorolása szerint töltő- és sűrűség szabályozó anyag. Leggyakrabban sminkekben használják a micához hasonló tulajdonságai miatt. Állítólag a synthetic fluorphlogopite-ből gyártott pigmentek a micából gyártott természetes pigmentekhez képest több előnnyel is rendelkeznek: bár mindegyiket leginkább gyöngyházszerű, csillogó hatása miatt alkalmazzák a sminkekben a mesterséges pigmentmolekula mérete egységesebb és a belőle gyártott por természetes szennyező anyagoktól mentes. Ezen előnyöknek köszönhetően pedig a synthetic fluorphlogopite pigmentekkel többféle és jobb színhatás érhető el, mint a hagyományos mica pigmentekkel.

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket. 

Ón-oxid, vagy más néven ónkő. A természetben megtalálható ásvány. Színe a világossárgától a feketéig változhat. Kozmetikumokban radírozószerként és viszkozitásnövélőként (hogy kevésbé legyen folyékony a kozmetikum) használják.

SHOP

NEKED AJÁNLJUK
© 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva.