Marvis Fogkrém Cinnamon Mint Fluorid Mentes

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét. 

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Íz- és illatanyag keverék, EWG szerint a Fragrance / Parfum összetevő szinonímája.

Cellulózból (legfőbb növényi rost) előállított természetes összetevő, melyet elsősorban sűrítőanyagként használnak. Ezenkívül még felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és maszkoló (kellemetlen illat, íz semlegesítése) funkciója is van.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló (annyira, hogy jellemzően SLS-t használnak a kozmetológiai kutatásokban a bőrirritáció kiváltására, hogy pl. különböző gyulladáscsökkentők hatását teszteljék aztán), ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

Szacharin. A kozmetikumokban ízesítő, édesítő funkciót tölt be. Gyakori összetevője a fogkrémeknek illetve különféle szájápolással kapcsolatos kozmetikumoknak.

Ph stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illat, íz semlegesítése) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

A fahéj fűszerességét adó sárgás, olajos folyadék. A kozmetikumokban illatanyagként használt. Előállítható mesterségesen, vagy kivonható a fahéjfa kérgéből is. Allergén lehet, érzékeny bőrrel kerülendő.

Fahéjalkohol. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illat- és ízanyag, melytől kellemes, jázminhoz hasonló illata és aromája lesz az adott kozmetikumnak. A leggyakrabban parfümökben találkozhatunk vele.