Nest Fragrances Bamboo & Jasmine Body Lotion

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

Pálmaolajból származó bőrpuhító, emolleint összetevő, melyet gyakran használnak natúrkozmetikumokban a szilikonok természetes alternatívájaként.  A comedogén idexe 5-ből 4-es, így pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes óvatosnak lenni az összetevővel. (További info: truthinaging)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Ofethylhexanol és Hydrogenated Olive Oil reakciójából keletkező észterek keveréke. Az összetevőt Hydrogenated Olive Oil Unsaponifiables-el vegyítve a szilikonfélék természetes alternatívájának tartják, mivel rendkívüli sima, selymes, púderes érzést hagy a bőrön.

Isocetyl alkohol és sztearinsav észtere (sav és alkohol reakciójából víz kilépésével keletkező vegyület), melyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak  a kozmetikumokban. Viszonylag híg, olajszerű anyag, mely nem zsíros vékony réteget hagy maga után a bőrön. A komedogén indexe viszont 5-ből 5-ös, így a pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes kerülni. További info itt.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Emulgeálószer, surfactant. Természetes formában halolajokban fordul elő, de a kozmetikai iparban általában mesterségesen állítják elő.  Bővebb info: http://truthinaging.com/ingredients/oleth-10/

Viasszerű felületaktív anyag és emulgeálószer.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

PH szabályozóként használt 1%-nál kisebb koncentrációban. Gyakran találkozhatunk az összetevővel hajlakkokban, ahol a lakkot ellenállóbá teszi a nedvességgel szemben.

Zselésítő anyag a vízalapú készítményekben, stabilizáló, sűrítőanyag a víz-olaj alapú krémekben

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

A magvas gomborka (más néven sárgarepce) magjából sajtolt olaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. A Wikipédia információi alapján a magvas gomborka a növényi források között szokatlanul magas (akár 45%-os) omega-3 zsírsavtartalommal rendelkezik; a hidegen sajtolt Camelina-olaj több mint 50 százalékban többszörösen telítetlen. Az olaj igen gazdag természetes antioxidánsokban, mint a tokoferolok, ami miatt igen stabil, ellenáll az oxidációnak és az avasodásnak. Paula Begoun nagyszerű összetevőnek tartja, bár úgy tudja, hogy nem született még olyan kutatási eremény, mely alátámasztaná, hogy egyéb különleges hatása is van-e a bőrre a magas omega-3 zsírsav tartalmának hatásán túl.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Olívaolajból kivont el nem szappanosítható lipidek. Az ún. el nem szappanosítható lipidek olyan a növényi zsírokban természetesen jelen lévő anyagok, és melyek bőrápoló tulajdonságaik miatt kerülnek felhasználásra a bőrtápláló termékekben. Az összetevőt Hydrogenated Ethylhexyl Olivate-al vegyítve a szilikonfélék természetes alternatívájának tartják, mivel rendkívüli sima, selymes, púderes érzést hagy a bőrön.

Szintetikus polimer, mely a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint gél- és filmképző összetevő, csökkenti a kozmetikumok átlátszóságát és áttetszőségét, ezen kívül emulzió stabilizáló, csomósodást gátló és sűrűség szabályozó hatása is van. Az összetevő a bőrhöz érve szinte beleolvad, és bársonyosan puha, firss érzést hagy maga után. 

Színtelen, szagtalan, krémes, sűrű állagú bőrpuhító anyag (emollient) és oldószer. Magas tisztaságú isoparaffinok keveréke, ami nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Sűrűbb állagú krémek, alapozók gyakori összetevője.

A jojobaolaj észtereinek komplex keveréke, wax szerű anyag. Kiváló bőrpuhító (emollient) és elzáró (occlusive) anyag, különösen ha glicerinnel van kombinálva. A jojoba észterekből jojoba "gyöngyöcskéket" (jojoba beads) is készítenek, melyet bőrradírokban használnak fizikai dörzsölő anyagként.

Linolsav vagy más néven omega-6 zsírsav. Telítetlen zsírsav, melyet bőrpuhító (emolliens) anyagként használnak a kozmetikumokban és számos növényi olajban is megtalálható. A bőr felső rétegében is megtalálható összetevő, aminek fontos szerepe van a bőr természetes védőrétegének (natural skin barrier) fenntartásában, antioxidáns és gyulladáscsökkentő. A linolsav hasznos összetevő lehet a pattanásokkal küzdők számára is, mert gyulladáscsökkentő hatása van a pórusokon belül is és folyékonyabbá teszi a sébumot (faggyú), ami így kisebb valószínűséggel tömíti el a pórusokat, e szerint a tanulmány szerint pedig jelentős mértékben képes csökkenteni a pigmentfoltok méretét és súlyosságát is. Részletesebb infó az INCIDecoderen.

Népszerűbb néven omega-3 zsírsav, melyet emolliens, gyulladáscsökkentő és a bőr immunrendszerét szabályozó összetevőként használnak  a kozmetikumokban. Ezenkívül elősegíti a bőr természetes védőrétegének fenntartását, és nyugtató hatása is van. Az omega-3 zsírsav leggazdagabb növényi forrása chia mag olaj, illetve a lenmagolaj. További infó itt.

A mirisztil-alkohol és a mirisztilsav észtere. Bőrpuhító (emollient), sűrítő és átlátszatlanná tevő (opacifying) anyag.  Száraz, púder -szerű utóérzetet hagy maga után. Leslie Baumann a The Skin Type Solution című könyvében a pattanásos bőrűek számára a kerülendő összetevők közé sorolja.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Emulgálószer, melyet a kozmetikumokban az emulzióstabilizáló (nem válnak szét idővel a az egyébként nem keveredő víz és olaj bázisú összetevők) tulajdonsága miatt használnak.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Növényi kivonat, melyet illatanyagként használnak a kozmetikumokban.

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Fahéjalkohol. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illat- és ízanyag, melytől kellemes, jázminhoz hasonló illata és aromája lesz az adott kozmetikumnak. A leggyakrabban parfümökben találkozhatunk vele.