REN Clean Skincare Flash Hydro-Boost Instant Plumping Emulsion

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A squalene ún. hidrogenizált formája. Az emberi bőrben, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes anyag. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító emollient anyag, természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Az arginin egyike a 21 fehérjealkotó aminosavnak, mely a szervezetben található fehérjék egyik alap építő köve. Az aminosavaknak a kozmetikumokban vízmegkötő, sebgyógyító és antioxidáns tulajdonsága van. Az arginin a kozmetikumokban elsősorban antioxidáns funkcióval bír valamint segít helyreállítani a látható bőrkárosodást.

Xylitol és glucose kombinációjaként előállított hidratáló anyag. A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven alálkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. Lásd xylitol.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A mirisztil-alkohol és a mirisztilsav észtere. Bőrpuhító (emollient), sűrítő és átlátszatlanná tevő (opacifying) anyag.  Száraz, púder -szerű utóérzetet hagy maga után. Leslie Baumann a The Skin Type Solution című könyvében a pattanásos bőrűek számára a kerülendő összetevők közé sorolja.

Cukor féle, melyet hidratáló anyagkénet használnak a kozmetikumokban. A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven alálkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. Lásd xylitol.

Vörösáfonya magjából kivonta olaj, mely a CosIng hivatalos funkcióbesorolása alapján bőrkondícionáló, bőrvédő, antioxidáns és bőrpuhító (emolliens) összetevő. Egy az összetevőt áruló cég szerint a vörösáfonya olajnak anti-aging, hidratáló, gyulladáscsökkentő és szövet regeneráló hatása is van. 

Élesztő. Az élesztő beta glucant tartalmaz, ami kiváló antioxidáns. Az antioxidáns hatáson kívül Paula Begoun szerint még nem teljesen ismert, hogy az élesztőnek pontosan milyen hatása van a bőrre, némi kutatás utal arra, hogy az élesztő segíti a sebgyógyulást, a bőrszövet regenerálódását.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

A lipidek egy csoportja, mely a sejthártya fontos alkotórésze. A lecithin például egy foszfolipid. A foszfolipidek természetes hidratáló elemek (NMF -  natural moisterizing factor).

Sok gyümölcs és növény rostjában előforduló cukorpótló (ugyanolyan édes mint a cukor, de kisebb az energia tartalma). A kozmetikai iparban vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságai miatt használják.

A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven is találkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. A cég állítása szerint ez a természetes cukrokból előállított összetevő komplex képes a bőr vízháztartását harmonizálni: egyrészt növeli a bőrben lévő vízmegkötő anyagok (GAGok és hialuronsav) mennyiségét, másrészt pedig csökkenti a bőr vízvesztését (trans epidermal water loss) a bőr keramid tartalmának (bőr természetes védőrétegének kulcs összetevője) növelésével. E két hatás eredményeként a bőr vízháztartása egyensúlyba kerül, és a bőr hidratált lesz.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Cukor (sima répacukor). A bőrön alkalmazva vízmegkötő, hidratáló hatása van.

Glicerinből és laurilsavból származó összetevő, melyet emollient anyagként és emulgeálószerként használnak a kozmetikumokban.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között kevéssé irritálónak számít. Ecocert által is jóvhagyott természetes összetevő.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

A napraforgó olaja a növény magjából sajtolással nyert illatmentes olaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emollient (bőrphító) hatású összetevő. Paula Begoun szerint gyulladáscsökkentő hatású és segít a bőr barrier funkciójának javításában a víz- és zsírháztartás egyensúlyban tartásával, valamint gazdag forrása a zsírsavaknak (így péládul a linolsavnak). Rendkívül jó hatással van a száraz bőrre.

Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.