Syoss Vibrant Colors Hajfesték

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Vízben oldott ammónia. A kozmetikumokban ph szabályozóként használják.  Savas környezetben reakcióba lép és stabilizálódik. 

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Hosszú láncú zsíralkohol. Emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient), sűrítő anyagként használatos. Sima, csúszós érzetet hagy maga után a bőrön.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Elsősorban kókuszdióból származó detergens. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, és felületaktív (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát) hatású összetevő. Paula Begoun szerint igen kíméletes és egyben hatékony összetevő.

A szerin egyike a 21 fehérjealkotó aminosavnak, mely a szervezetben található fehérjék egyik alap építő köve. A szerint általában selyemproteinből állítjak elő. Az aminosavaknak a kozmetikumokban vízmegkötő, sebgyógyító és antioxidáns tulajdonsága van. A truthinageing információi szerint a szerin képes feltölteni a haj cisztein szintjét, ezáltal erőssé és simává teszi a hajszálakat.

Olajsav. Az olajsav egy zsírsav féle, melyet elsősorban bőrpuhító (emollient) anyagként használnak. A zsírsavak a bőr természetes védőrétegének fontos elemei, így a bőr számára hasznos összetevők. A zsírsavak és így az olajsav is különösen ajánlott összetevő a száraz bőrre.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Magyar neve kálium hidroxid. A kozmetikumokban főként  a pH beállítására (lúgosításra) használják. (pl. citromsav mellett, savasságának ellensúlyozására)

Citromfűből kivont illatosító anyag. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Mesterséges illatanyag, ami az aromás aldehidek csoportjába tartozik, illatát pedig a ciklámen és a gyöngyvirág illatához szokták hasonlítani. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listájáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme, de megtalálhatjuk számos hajápolóban, testápolóban és arcápolóban is. 

2021. október 29.-én hozta meg a döntést az EU Bizottsága arról, hogy több más összetevő mellett, a Butylphenyl Methylpropional illatanyag használatát betiltja az EU-ban forgalmazott kozmetikumokban a reprodukciót károsító, illetve a magzat egészségét károsító hatása miatt.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Térfogatnövelő és sűrűség szabályozó segédanyagként használt a krémekben. A mindennapi életben azonban leggyakrabban nem a kozmetikumokban, hanem a mosóporokban találkozhatunk a sodium sulfate-tal, ahol térfogat kitöltő anyagként használt.

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között kevéssé irritálónak számít. Ecocert által is jóvhagyott természetes összetevő.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Hidrogén peroxid. Halványkék színű folyadék, híg oldatban színtelen. Gyenge sav, erős oxidálószer. Gőze a szemet és az orrot irritálja. Felhasználása: szintelenítő- és fehérítőszer számos tisztítószer tartalmazza származékait. Klórmentes fertőtlenítőszerekben is alkalmazzák. A hajápolásban a haj szőkítésére használt összetevő. (Forrás: Wikipédia)

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A ricinus olaj "PEGizált" változata (vagyis kémiai eljárás során PEG-t adnak ricinus olajhoz). A PEG-40 Castor Oil a kozmetikumokban emulgeálószerként és tisztítószerként használt. 

Az EWG használattól függően közepes-magas kockázatú összetevőnek tartja, mely szennyezett lehet ethylene oxiddal és 1,4 dioxannal. Az összetevő nem javasolt sérült, irritált bőrre. Egészséges bőrön biztonságosnak tartott. Dr. Rózsa Sándor Testápoló Kislexikona szerint az összetevő a "még ajánlott" kategóriába tartozik.

Elsősorban kókuszdióból származó detergens. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, és felületaktív (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát) hatású összetevő. Paula Begoun szerint igen kíméletes és egyben hatékony összetevő.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Foszforsav. A kozmetikumokban pH stabilizáló anyagként használatos összetevő.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, hajkondicionló hatású, felületaktív (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát) segédanyag. Kondícionál, megkönnyíti a haj kifésülését, erőt és fényt ad a hajnak, és nem rakódik le a hajszálakra.

Elektromos töltődést megakadályozó, felületi hártya képző, hidratáló és hajkondícionáló anyag. A hidrolizált keratint hidrolizált gyapjúnak is hívják, mert leggyakrabban gyapjús állatok szőréből állítják elő.  Az állat szőréből kivonják a keratint, majd azt túlságosan nagy molekula mérete miatt  kisebb egységekre bontják (hidrolízis). A hidrolizált keratint elsősorban hajápoló termékekben használják a hajat erősítő és hidratáló tulajdonsága miatt. További részletek itt.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

B3-vitamin, mely többféle szempontból is kiváló hatással van a bőrre: egyrészt remek hidratálószer, másrészt pedig hatásos pigmentfoltok ellen is. Ezenkívül ígéretes öregedés elleni hatóanyag, amely serkenti a kollagéntermelést, és hatásos sejtkommunikáló összetevő (bőrünk sejtjeit helyes viselkedésre biztató összetevő). Pattanások kezelésében is több antibiotikummal felveszi a versenyt, ráadásul 2% niacinamide ígéretesen csökkenti a faggyútermelést és normalizálja pórusok méretét (forrás).

Részletes infó az összetevőről: CosmeticsCop, SmartSkinCare, FutreDerm, INCIDecoder

Vízben oldódó, pozitív töltésű felületaktív anyag, melyet növényi olajokból nyernek ki. Segíti az olajok és a víz alapú összetevők keveredését. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatikus, emulgeáló, antisztatikus, elektromos töltődést megakadályozó hatású összetevő. 

Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele. Mivel vízoldékony, nem képez a szilikonhoz hasonló réteget a hajon, azonban a hajat könnyen kifésülhetővé teszi, és a felhámot simává varázsolja.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Mesterséges olaj, amit bőrpuhító (emollient), sűrítő, és sikosító (a krémet könnyebben kenhetővé tevő) anyagént használnak. A zsíros bőrűeknek és pattanásokra hajlamosaknak érdemes kerülni, mert komedogén (pattanásokat okozó) és pórus elzáró összetevőnek számít. További információ a truthinagingen.

Pálmaolajból származó kvartener ammónium-só. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló és hajkondicionáló hatású összetevő. Kíméletes a hajhoz.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

A methylparaben nátriumsója. Tartósítószer.

Kamillaolajból kivont illatanyag. Illata a jázminéra emlékeztet. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Mesterséges illatanyag, ami az aromás aldehidek csoportjába tartozik, illatát pedig a ciklámen és a gyöngyvirág illatához szokták hasonlítani. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listájáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme, de megtalálhatjuk számos hajápolóban, testápolóban és arcápolóban is. 

2021. október 29.-én hozta meg a döntést az EU Bizottsága arról, hogy több más összetevő mellett, a Butylphenyl Methylpropional illatanyag használatát betiltja az EU-ban forgalmazott kozmetikumokban a reprodukciót károsító, illetve a magzat egészségét károsító hatása miatt.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

A benzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbb aromás alkohol, mely bizonyos gyümölcsökben és teákban természetesen is megtalálható. Színtelen, kellemes, virágos illatú folyadék. Remek antibakteriális és gombaölő tulajdonságának köszönhetően a kozmetikumokban elsősorban tartósítószerként használt összetevő. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.