TonyMoly Honey-Bee Skin Solution Mist

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Természetes eredetű cukorféle. A kozmetikumokban használva újrahidratáló, vízmegkötő és antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Az összetevő helyileg alkalmazva lehetővé teszi, hogy a bőr megtartsa azt a nedvességet, amelyet egyébként elvesztene a kiszáradása révén, vagyis potenciálisan növelné az öregedés látható jeleit. (forrás)

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Hialuronsav hidrolizátum, vagyis a hialuronsav kisebb molekulasúlyú változata. A hialuronsav egy a bőrben is megtalálható polimer, vagyis nagy molekula, ismétlődő egységekből. Többször vagy kevesebbszer ismételve az egységeket különböző molekulasúlyú változatok jönnek létre. A nagy molekulasúlyú verzió (1-2MDa) a bőrben is megtalálható hidratáló elem, ez a hidrolizált változat pedig vagy a kisebb, 100-300 kDa-nos változatra utal, aminek a hidratáláson túl a bőr védekezőkészségének segítésében is szerepe van, vagy az ultra kicsi 10-50kDa-nos változatra, ami talán jobban a bőrbe tud szívódni, és ki tudja tölteni az apró ráncokat.  Részletes információ az INCIDecoderen. 

Nagyon kevés információ érhető el a pantolactoneról, mint kozmetikai összetevőről. Hajápló termékekben hajkondícionáló anyagként használt, bőrápoló termékekben pedig vízmegkötő hatása van. Fehér, porszerű anyag, melyet a B5 vitamin különböző formáinak gyártásához is használnak.

Kamillából kivonható vagy mesterségesen előállítható anyag. Kiváló gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Szójababolaj, melyet bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Szintetikusan előállított peptidféle, mely arra hivatott, hogy leutánozza az EGF-et (=Epidermal Growth Factor), vagyis az Epidermális Növekedési faktort. A növekedési faktor egy olyan természetben előforuló fehérje, mely serketi a sejtek osztódását és szaporodását. E szerint a forrás szerint az EGF a kozmetikumokban gyorsítsa a sebgyógyulást, és csökkenti a hegesedést.

További info a Truthinagingen >>>

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Szójababcsíra kivonat a szójabab fiatal hajtásaiból. Emolliens, bőrkondicionáló hatású összetevő. A szójababról részletesebben lásd szójaglicin.

Kivonat, amit a ceyloni fahéjfa szárított kérgéből nyernek. A ceyloni fahéj a babérfélék családjába tartozó fa, ami Sri Lankán és India déli részén őshonos, nem azonos a cassia fahéjjal, mely utóbbinak magas a kumarin tartalma. A ceyloni fahéj kivonata antimikrobális, antioxidáns, összehúzó, nedvesítő, illatosító, a bőrt kondicionáló és védő hatású összetevő.

Az indiai lótusz virágának a kivonata. Az összetevő e szerint a kutatás szerint bőrvilágosító (pigmentfoltok elleni) és ránctananító hatással lehet a bőrre. 

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

A tözegáfonya gyümölcsének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint asztringens vagyis összehúzó hatással van a bőrre. Paula Begon szerint kiváló természetes antioxidáns összetevő és gyulladáscsökkentő.

A japán kamélia virágának a kivonata. Magas A, B, E vitamin tartalmú természetes antioxidáns, bőrnyugtató és "anti-pollution" hatású összetevő. Kutatások kimutatták, hogy védi a fibroblasztokat az oxidatív károsodásoktól, amelyeket a levegőben levő szennyezőanyagok váltanak ki, ezáltal gátolja a kollagén-lebontó folyamatokat a bőrben. Ezen kívül elősegíti számos, a bőrben természetesen előforduló antioxidáns enzim, például a szuperoxid-dizmutáz (SOD), a kataláz és a glutation-peroxidáz jelenlétét (forrás). A kivonat ezen kívül gazdag forrása a melanintermelést szabályozó, az UVB-károsodás látható jeleitől óvó galluszsavnak.

A méhpempő kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Az méhpempő az egyik leggazdagabb forrása a fehérjéknek és a vitaminoknak, 17 féle aminosavat tartalmaz, továbbá gazdag B-vitaminokban és ásványi anyagokban, Paula Begoun szerint viszont semmilyen kutatás nem igazolta eddig, hogy az összetevő bármilyen hatással lenne a bőrre.

Az élesztőből is kivonható cukor féle, aminek némi antioxidáns tulajdonsága és erős gyulladáscsökkentő hatása is van. (forrás)

Méhméreg, melyet a háziméhekből nyernek. A méhméreg fő alkotóeleme egy 26 aminosavból álló peptid, a melittin, mely bizonyítottan antibakteriális és antimikrobiális hatással rendelkezik. (A meltin aránya a méhméregben elérheti akár az 52%-ot is). Ezen kívül tartalmaz olyan anyagokat, amelyek gyulladást okoznak (pl. apamin, PLA2), ugyanakkor olyan anyagokat is, amelyek gyulladásgátló hatással bírnak (pl. adolapin). A kutatások szerint bőrön alkalmazva a méreg előnyös (gyulladásgátló) tulajdonságai érvényesülnek. Egy friss, 2014-es kutatás szerint a méhméreg bőrön alkalmazva hatékony fájdalomcsillapító, illetve képes enyhíteni az izmok feszülését, csökkentve ezzel a ráncok megjelenését. 

A bergamot terméséből kivont illóolaj, melyet maszkoló, illatanyagként használnak a kozmetikai szerekben. A bergamot héjából, leveléből kivont illóolajjal ellentétben, ebben az illóolajban nincs fényérzékenységet fokozó összetevő, így valamivel biztonságosabb a használata, mint más bergamotolajaké, de mint minden illóolaj, ez is kiválthat allergiás reakciót.  

A gólyaorrok nemzetségébe tartozó, Geranium Maculatum nevű növény leveleiből és szárából kivont illóolaj. Maszkoló, tonizáló anyagként használják a kozmetikumokban. 

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Szantálfa olaj . A halványsárga, viszkózus, enyhén fás és balzsamos illatú illóolaját az összeaprított fakéregből és gallyakból vízgőz-desztillációval állítják elő. A szantálfa olaj ayurvédikus gyógynövény, melynek antimikrobiális, nyugtató és a lelkiállapotot, hangulatot kiegyensúlyozó hatása van. A szantálfa olajat a kozmetikai iparban elsősorban illatfixálóként és parfümök összetevőjeként használják szappanok és parfümök előállításához. Paula Begoun szerint a szantálfa illóolajában lévő illatanyagok bőrirritációt és allergiát okozhatnak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Szervesanyag, melyet tartósítószerként használnak a kozmetikumokban antibakteriális és gombaölő hatása miatt. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/chloraphenesin/