Dr. Scheller Argán Olaj és Amaránt Ránctalanító, Feszesítő Nappali Krém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Szójababolaj, melyet bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Kókuszolaj egy kicsit módosított változata (a kókuszolajhoz egy kémiai folyamat révén hidrogént adnak, így megnövekszik az olvadáspontja, valamint a benne lévő telítetlen zsírok telített zsírokká alakulnak). A kozmetikumokban a kókuszolaj és származékai bőrpuhító (emollient) anyagként használtak.

A decyl alcohol (zsíralkohol) és az olajsav észtere (egy alcohol és egy sav kémiai reakciójából víz kilépésével keletkező anyag). Bőr puhító (emollient) és bőr javító hatása van, puha, selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Diglicerid, melyet zsírsavakból és glicerinből állítanak elő. A kozmetikumokban bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használatos.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

A squalene ún. hidrogenizált formája. Az emberi bőrben, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes anyag. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító emollient anyag, természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban.

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Argán olaj. Más növényi olajokhoz hasonlóan számos a bőr számára hasznos anyag forrása: lipidek, zsírsavak és antioxidánsok (E vitamin, ferulic sav) is találhatók benne. Az egyik legjobb növényi olajként van számon tartva, E vitamin tartalma állítólag 3-szorosa az olíva olajénak.  A benne lévő omega-6 és  omega-9 zsírsavaknak gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van, valamint segítenek a bőr rugalmasságának fenntartásában. További info itt.

A csüngő amaránt magjának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. A Wikipedia információi szerint az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).

Az acmella virágának a kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőr- és hajkondicionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint segíti a többi összetevő bőrbe jutását.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Palmitinsav. Bőrpuhító (emollient), emulgeálószer. Paula Begoun szerint habot képző tisztító anyag, mely szárító  hatással lehet a bőrre.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

A C-vitamin egy zsírban oldódó formája, melyben a tiszta C-vitamint (Ascorbic Acid) palmitinsavval kombinálják. Az Ascorbyl Palmitate stabilabb, mint a tiszta C-vitamin és nincs irritáló hatása. Az ascorbyl palmitate-ot általában 0,05-1% közötti koncentrációban használják; az összetevő stabilitása e szerint a tanulmány szerint tovább nő, ha 1-2%-os koncentrációban tartalmazza a termék, illetve W/O (víz az olajban) típusú emulziók esetében. Az INCI-Decoder szerint az összetevő a C-vitamin származékok közül a legrosszabb - bár viszonylag stabil, viszont kérdéses, hogy képes-e tiszta C-vitaminná alakulni a bőrön és ezáltal annak minden jótékony tulajdonságát prezentálni (bár a bőr kollagéntermelést valószínűleg serkenti), illetve annak ellenére, hogy az antioxidáns hatása jó, felmerült a gyanú, hogy UVB sugárzást követően elősegíti a lipid peroxidációt és a citotoxicitást is.

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring.