Etude House AC Clinic Daily Gel Lotion

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Folyékony állagú, könnyen kenhető szilikon. A bőrre és a hajra kenve selymes, csúszós érzetet ad. Folyékony, vízszerű állaga miatt gyakran használják  sűrűbb, nehezen kenhető szilikonokkal (pl. dimethicone) együtt. Gyakori összetevő arc- és hajápoló termékekben.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Cukorrépából kivont aminosav származék, amit főleg mint szuper hidratáló összetevő használnak a kozmetikumokban. Különlegessége, hogy egy ozmolita, ami képes a sejtek vízháztartását fenntartani. További pozitívuma, hogy sok más hidratálóval szemben nem tapad, sőt kifejezetten kellemes és selymes érzete van. Irritáció ellen is segít védeni, emiatt arra is használják, hogy pl. lemosókat gyengédebbé tegyen. A Cosing szerint továbbá antisztatikus (pl. a haj összetapadását gátló), hajkondícionáló és  viszkozitásnövelő tulajdonsága is van. Több infó a a TruthInAging oldalon.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Bőrjavító (skin conditioning) és bőrpuhító (emollient) anyag. A többi szilikonhoz hasonlóan könnyen kenhető és selymes érzetet hagy maga után.  Nem szívódik fel a bőrbe, hanem a bőr felszínén védőréteget képez.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

A hinoki hamisciprus leveléből nyert kivonat. Az összetevő egyik gyártója szerint az összetevő hatásosabb a pattanásokat okozó P. acnes baktérium ellen, mint a teafa olaj.

A vadgesztenye magjának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Más források szerint ezen kívül a bőr értágulataira összehúzó hatással van, és meggyorsítja a vérelvezetést.

Az ázsiai gázló, vagyis gotu kola kivonata. A CosIng besorolása szerint tisztító, nyugtató, bőrfelszínt egyenletesebbé tevő és tonizáló hatása is van. Az INCIDecoder szerint a gotu kolának jól dokumentált sebgyógyító, antioxidáns, gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van. Fő biológiailag aktív komponensei az asiaticoside, madecassoside, asiatic és madecassic acid, amik regeneráló és antioxidáns hatása külön-külön és együtt is jól alátámasztott. In-vitro (kémcsőben végzett) kutatások alapján a Gotu Kóla aktív összetevői serkentik a bőr saját GAG (a bőrben lévő természetes hidratáló elemek)  és kollagén termelést is. A Gotu Kolával gyakran találkozhatunk cellulite vagy stria elleni termékekben is vérkeringés élénkítő hatása miatt. 

Aloe vera növény leveléből származó kivonat. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

A levendula kivonata. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

A fehérmályva, vagy más néven orvosi ziliz gyökeréből készült kivonat. Kozmetikumokban bőrkondícionálónak használják. A fehérmályva kivonata főként gélesedő szénhidrátokat, és flavonoidokat tartalmaz, ami miatt erős gyulladásgátló, bőrpuhító tulajdonságú lesz. Néha még hidratáló effektust is tulajdonítanak neki.

A papaja gyümölcsének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. A kozmetikumokban általában 5-10%-os koncentrációban használatos. Enzimdús összetevő, enyhe bőrhámlasztó és tisztító hatást is tulajdonítanak neki.

A mannit egy cukoralkohol. A CosIng besorlolása szerint segédanyag, mely a nem szükséges anyagokat semlegesíteni képes (masking, binding funkciók). Hidratáló, bőrjavító (humectant, skin conditioning) tulajdonsága is van.

A glicirrizin sav ammóniumsója. A glicirrizin nagy mennyiségben található az édesgyökérben, ez adja a növény édes ízét. Számos orvosilag kedvező hatása mellett a kozmetikai szerekben is alkalmazzák bőrkondícionáló illetve maszkoló (más összetevők kellemetlen szagának ill. ízének elfedésére szolgáló) összetevőként. Népszerű alkotó pl. az ajakbalzsamokban. 

Zink és glükóz (cukor) keveréke. A CosIng besorolás szerint dezodoláló és bőrjavító, Paula Begoun szerint pedig vírusellenes hatása van, és szájon át alkalmazva hatásos lehet gyulladt pattanások kezelésére is.

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

A többi szilikonhoz hasonlóan bőrpuhító (emollient), hidratáló tulajdonsága van. Könnyen kenhető, nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után.

Dimethiconból és PEG összetevőkből előállított copolimer. Átlátszatlanná tevő (opacifying) és a bőrön felületi hártyát képző anyag (film forming agent).

Zselésítő anyag a vízalapú készítményekben, stabilizáló, sűrítőanyag a víz-olaj alapú krémekben

A CosIng besorolása szerint sűrűság szabályozó, kötőanyag és felületi réteg képző összetevő. Nagy molekula mérete miatt nem szívódik be a bőrbe. Leggyakrabban szájfényekben és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Ph szabályozó és maszkoló (nem kívánt íz és illat semlegesítése) segédanyag.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.