Garnier Intensive 7 Days Ultra Hidratáló Testápoló Tej Mangóolajjal Száraz Bőrre

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Olajpálmából kivont természetes, növényi olaj. Bőrpuhító (emollient) és némi antioxidáns hatása is van.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

A bélrendszerben is megtalálható, probiotikus baktérium fermentálásával nyert összetevő, amely állítólag segíti a bőr természetes microflórájának fenntartását. Ez az Estee Lauder szabadalom a bifida ferment lysatet mint DNS javító anyagot említi. E 2010 augusztusában megjelent cikk szerint pedig a bifida ferment lysate hatékony összetevő az érzékeny, reaktív bőr kezelésére, mely segít a bőr természetes védőrétegének regenerálásában és ellenállóbbá tételében.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Zink és glükóz (cukor) keveréke. A CosIng besorolás szerint dezodoláló és bőrjavító, Paula Begoun szerint pedig vírusellenes hatása van, és szájon át alkalmazva hatásos lehet gyulladt pattanások kezelésére is.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.