dr. Organic Ginseng Hair & Body Wash

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző és felületaktív anyag. 

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Módosított zsírsav, mellyel samponokban, tusfürdőkben és arclemosókban találkozhatunk mint tisztítószer, felület aktív anyag, habképző és hajkondícionáló. További információ a truthinagingen.

Zink és glükóz (cukor) keveréke. A CosIng besorolás szerint dezodoláló és bőrjavító, Paula Begoun szerint pedig vírusellenes hatása van, és szájon át alkalmazva hatásos lehet gyulladt pattanások kezelésére is.

Ásványi anyag, mely a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondíciónálú hatású összetevő. A TruthInAging szerint talán hozzájárul az összetevő a bőrsejtek ásványokkal való ellátásához, de nincs igazán alátámasztott kutatás róla.

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

A rendkívül értékes, Ázsiában őshonos gyógynövény, az Araliaceae, azaz az ázsiai ginzeng gyökér kivonata. Hatását irodalmi adatok igazolják. A kozmetikában emoillent, hajkondícionáló, tonizáló és bőrvédő hatásáért használják. Rengeteg antioxidánst tartalmaz, fiatalít és talán elősegíti a sebgyógyulást is.

Lucerna kivonat. A CosIng szetint tonikumnak használják a kozmetikumokban, A CosmeticsCop szerint még antioxidáns tulajdonságai is lehetnek.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

A pacsuli olaja, ismertebb nevén pacsuli. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illatanyag és maszkoló (szagokat, ízeket semlegesítő) hatású összetevő. A truthinaging információi szerint serkenti az új sejtek növekedését és nyugtatja a gyulladt bőrt, valamint segít elmúlasztani pattanásokat is, anélkül, hogy heg maradna utánuk. Paula Begoun szerint viszont eugenol tartalma miatt irritáló hatéssal lehet a bőrre.

A gyömbér gumóból kinyert illóolaj. A hivatalos CosIng besorolás szerint tonizáló, maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és illatanyag. Paula Begoun szerint a gyömbér bőrirritáló lehet.

Tömjén illóolaj. A Cosing szerint az Illatanyagként használatos, és bőrünk tonizálására is alkalmas.

Cassian fahéj kivonata, melyet Kínai fahéjnak is neveznek. Hasonlít az igazi fahéjra, de csípősebb, kevésbé jó ízű. 1-2 %nyi illóolajat tartalmaz. A CosIng besorolása szerint hajkondícionáló és maszkoló (kellemetlen íz és illat semlegesítése) összetevő. Paula Begoun szerint a cassia fahéjban lévő illóolaj bőr irritáló.

Bergamottolaj. A bergamott fa illóolaja, amelyet a fa kisebb, narancsszerű gyümölcshéjából nyernek. Kozmetikumokban hasznos lehet a következő bőrproblémákra: ekcéma, zsíros bőr, herpesz, szájfekély, pikkelysömör, pattanások, rovarcsípés. Illata antidepresszáns hatású. Potenciális bőrirritáló, így érzékeny bőrrel kerülendő.

A narancs héjának a kivonata. A CosIng besorolása szerint emulzió stabilizáló, illatanyag, bőrjavító (skin conditioning) és sűrűség szabályozó anyag.

A grapefruit héjának kivonata. Egy 2010-es tanulmány szerint a citrusfélék kivonata (így a grapefruit kivonat is) segít a bőr világosabbá tételében és a pigmentfoltok megelőzésében. Paula Begoun szerint viszont irritálhatja a bőrt és fototoxikus reakciót válthat ki.

A pálmarózsa olaja. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló, tonizáló (segít egyensúlyban tartani a bőr faggyútermelését), és szagokat semlegesítő hatással rendelkező összetevő. Mivel a rózsához hasonlatos, tartós illata van, gyakran használják a kozmetikumok illatosítására. A truthinaging szerint az összetevő erős baktérium, vírus és gombaölő hatással rendelkezik, ezért különsen hatékony pattanások kezelésére, viszont Paula Begoun szerint kis eséllyel irritáló hatással is lehet a bőrre.

Közönséges boróka olaj. A kozmetikumokban gyümölcsének és fájának a kivonatát és olaját egyaránt használják. A CosIng besorolása szerint a borók különféle formái illatanyagként használtak. A Wikipédia szerint a boróka gyógynövény és a boróka teának vizelethajtó, emésztést serkentő, vesekőoldó, epekőoldó hatása van.

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

A perubalzsamfa kérgéből kivont illóolaj. A kozmetikai szerekben maszkolóként (szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt) használják, de arra érzékenyekben allergiás reakciót válthat ki, ezért a kozmetikumokban korlátozásokhoz kötött a használata.

Geránium (gólyaorr) virágjának az olaja. A Dermaxime honlapja szerint a geránium olaj élénkíti a vérkeringést, erősíti a bőrt, szabályozza a faggyútermelést. Paula Begoun szerint bár a geránium olajnak antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti. 

Rózsa kivonat. A CosIng szerint ez egy maszkoló (nem kívánt íz, illat semlegesítése), tonizáló összetevő. In vitro (azaz kémcsőben végzett) tanulmány szerint  a rózsa kivonatnak anitoxidáns hatása is van.

Muskotályzsálya olaj. Illóolaj. A Dermaxime oldala szerint elősegíti a faggyútermelés egyensúlyban tartását és van némi baktériumellenes hatása is. Tonizáló és gyengéd sejtmegújító hatása is van. 

A vetiver gyökeréből kinyert illóolaj. A növény szárított rizómáiból (gyöktörzseiből) és gyökereiből vízgőz-desztillációval nyerik ki. Az illóolaj nyugtató, antimikrobiális és keringésfokozó hatásokkal bír, ezért elsősorban sebek és bőrbántalmak, izom- és ízületi fájdalmak kezelésére használják, de ellazulást és a stressz oldását elősegítő masszázsolajok és gyógyfürdők, illetve rovarriasztó szerek alkotórészeként is alkalmazzák.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

Szorbinsav, melyet élelmiszerekben és a kozmetikumokban is tartósítószerként használnak. Egy 2004-es tanulmány szerint az összetevő még az ekcémás bőrűek által is jól tolerált.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Benzyl alkohol és benzoesav észtere, melyet illatanyagként, oldószerként és gombaellenes stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban.