H&M Mélytisztító Arcmaszk

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

A nagylevelű csodamogyoró különböző részeiből készülő vizes kivonat - jellemzően a levelek, gallyak és kérgekből vonják ki, ezek a különböző részek pedig eltérő mennyiségű biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak. Tonikokban gyakran használt szövetösszehúzó. Összehúzó, nyugtató, antioxidáns és antibakteriális hatása is van. Ugyanakkor viszont Paula Begoun szerint a csodamogyoró-kivonatba az előállításakor 14-15%-nyi alkoholt (ethanol) tehetnek, ami viszont érzékenyítő, irritáló hatással lehet a bőrre, ahogy az összetevő magas tannin tartalma is, ezért érdemesebb inkább kerülni az összetevőt, ha valakinek gyulladt, pattanásos, irritált bőre van, rosaceával küzd vagy kipirosodásra hajlamos az arca.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az "Illite" címke jelölheti a kozmetikai készítményekben használt minden féle agyagfajtát, legyen az bármilyen színű. A hivatalos megjelölés szerint ez az anyag dörzsanyag, abszorbens, tapadásgátló és viszkozitásnövelő (szilárdabbá teszi a termék állagát). Az agyagokat jelölheti még a "kaolin" a "bentonite" és a "montmorillonite" címke is, mivel a különféle kozmetikai agyagfajták általában ezen tiszta anyagok keverékeiből állnak (a "zöld agyag" címke bányászott, míg a "illite" címke ásványtani kategória). A különféle agyagásványok tulajdonságai persze kicsit különböznek egmástól, de a természetes eredetű agyagokban általában ezek keverednek egymással. 

Egy agyag féle, melyet más agyag fajtákhoz hasonlóan zsír és olaj felszívó tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Szárító hatással van a bőrre, így ez egy a zsíros bőr számára hasznos összetevő.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Cukor (sima répacukor). A bőrön alkalmazva vízmegkötő, hidratáló hatása van.

A rozmaring leveléből készült olaj. Lásd rozmaring.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Enzim, mely a glükóz glükonsavvá való oxidációját katalizálja. A CosIng szerint stabilizátorként használják a kozmetikai szerekben. Paula Begoun kiváló bőrkondícionáló, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő és antibakteriális alkotóként tartja számon, ezért pattanásos bőrre kiváló hatással lehet. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

A rendkívül értékes, Ázsiában őshonos gyógynövény, az Araliaceae, azaz az ázsiai ginzeng gyökér kivonata. Hatását irodalmi adatok igazolják. A kozmetikában emoillent, hajkondícionáló, tonizáló és bőrvédő hatásáért használják. Rengeteg antioxidánst tartalmaz, fiatalít és talán elősegíti a sebgyógyulást is.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

A tejben található enzim, melyet a CosIng szerint stabilizátorként használnak a kozmetikai szerekben. Paula Begoun és a truthinaging kiváló összetevőnek tartja, ugyanis a legújabb kutatások szerint kiváló antibakteriális hatással rendelkezik. Megakadályozza a mikrobák elszaporodását a termékekben illetve segít elpusztítani a pattanásokat okozó baktériumokat, így a pattanásos bőrön nagy hatékonysággal alkalmazható. 

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Szorbinsav, melyet élelmiszerekben és a kozmetikumokban is tartósítószerként használnak. Egy 2004-es tanulmány szerint az összetevő még az ekcémás bőrűek által is jól tolerált.