HERBioticum Mesterbalzsam Gyógynövényekkel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

A vadgesztenye kivonata. Növényi hatóanyag, elősegíti a gyógyulást, a bőr értágulataira összehúzó hatással van, meggyorsítja a vérelvezetést. Ausztriában 3% fölötti koncentrációban gyógyszertárköteles.

A hegyi árnika szárított virágának kivonata. A CosIng szeirnt elsősorban illatanyag, maszkoló és bőrkondícionáló összetevő. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az árnika jó összetevő-e vagy sem: egyrészt sokszor használják az árnikát szemkrémekben, mert állítólag segít a szem alatti karikák eltüntetésében, gyulladás csökkentő, nyugtató. Másrészt Paula Begoun szerint az árnika kivonat rendszeres használata bőrirritációt és viszketést okozhat, és alkalmazása sérült bőrön nem ajánlott, mert jelentős az irritáló hatása. 

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Napraforgómagolajból kivont el nem szappanosítható lipidek. Az ún. el nem szappanosítható lipidek olyan a növényi zsírokban természetesen jelen lévő anyagok, és melyek bőrápoló tulajdonságaik miatt kerülnek felhasználásra a bőrtápláló termékekben. A napraforgóolajal megegyező tulajdonságai vannak.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Nem ionos felületaktív anyag. Tisztítószerként és emulgeálószerként használják különféle kozmetikumokban, de viszkozitásnövelő funkciója is van, azaz javítja a krémek állományát, krémszerűbbé, nehezebben folyóvá teszi őket. Többféle kétely felmerült már a használatával kapcsolatban. Vitás az a kérdés, hogy tartalmazhat-e dioxine szennyezést (a TruthInAging forrása szerint nem), az EWG szerint igen (ezért a magas kockázati érték). De abban mindenki egyetért (ezért, vagy azért), hogy ha sérült a bőrünk, lehetőleg ne használjuk. Az európai törvények korlátozott mennyiségben megengedik a használatát.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Kámfor. Friss, hideg, jellegzetes illatú, viaszos szilárd anyag, mely az Ázsiában élő örökzöld kámforfában található.  A kámfort a gyógyászatban használják fel fertőtlenítőszerek gyártásánál és helyi keringésfokozóként reumás kenőcsökben. Érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a a bőrbe dörzsölve hatásos fájdalomcsillapító ezért hátfájásra vagy akár idegbecsípődési fájdalmak enyhítésére is használhatjuk.

Paula Begoun szerint a kámfor a bőrre kenve hűsítő érzést okoz és értágító hatása van. Az ismételt, vagy gyakori használat bőrirritáló és allergiát válthat ki.

Természetes módon a vizeletben található, de a kometikumokban mesterségesen előállított ureat használnak. Kis mennyiségben hidratáló, vízmegkötő anyag, nagyobb mennyiségben azonban gyulladást okozhat.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Mentol, melyet borsmentából állítanak elő. A CosIng besorolása szerint nyugtató, frissítő hatású anyag. Paula Begoun szerint viszont a mentolnak a borsmentához hasonlóan irritáló hatása van a bőrre.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Aloe vera növény leveléből származó kivonat. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Az orvosi körömvirág virágának a kivonata. A körömvirágnak számos pozitív hatása van a bőrünkre, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, bőrápoló tulajdonságú. Kozmetikumokban mindezen hatások együtteséért alkalmazzák, noha a hivatalos megfogalmazás szerint csak bőrápolónak nevezik. Gyakorlati tapasztalatok szerint nagy koncentrációban alkalmazva az igénybe vett bőrt kiválóan regenerálja. Használatakor vigyázzunk a fészkesvirágzatúakkal kapcsolatos allergiákra.

Rozmaring olaj. Lásd rozmaring.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

A bambusz kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. 

Borsmenta kivonat. Lásd borsmenta.

Cickafark kivonat. Lásd cickafark.

Citromfű kivonat. Leginkább illatanyagként használt. Potenciális bőrirritáló.

A nagy csalán kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőr- és hajkondícionáló, korpásodás elleni, tonizáló, nyugtató és összehúzó hatású összetevő. Paula Begoun szerint gyulladáscsökkentő hatása is van. Az összetevővel elsősorban hajápoló készítményekben találkozhatunk hajhullást csökkentő, hajerősítő, korpásodást gátló hatása miatt.

A rendkívül értékes, Ázsiában őshonos gyógynövény, az Araliaceae, azaz az ázsiai ginzeng gyökér kivonata. Hatását irodalmi adatok igazolják. A kozmetikában emoillent, hajkondícionáló, tonizáló és bőrvédő hatásáért használják. Rengeteg antioxidánst tartalmaz, fiatalít és talán elősegíti a sebgyógyulást is.

A nagylevelű csodamogyoró kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. Ugyanakkor viszont a csodamogyoró kivonat 70-80%-a ethanolt (alkohol) is tartalmazhat, ami viszont szárító, irritáló hatással lehet a bőrre.

A közönséges kakukkfű levelének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrvédő hatású összetevő. Lásd kakukkfű kivonat.

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Len mag olaj. Paula Begoun szerint a lenmagnak és a lenolajnak antioxidáns hatása is van és a magok omega-6 zsírsavnak is gazdag forrásai.

A Salvia Sclarea növény kivonata. Faggyútermelést szabályozó, szövetösszehúzó, nyugatató összetevő a CosIng besorolása szerint.

Uborkakivonat. Paula Begoun szerint a közhiedelemmel ellentétben az uborkakivonatnak nincs nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása, Leslie Baumann The Skin Type Solution című könyvében azonban a gyulladáscsökkentő, érzékeny bőrre javasolt összetevők között említi. A nyugtató hatás mellett az uborkában található lutein nevű anyag  talán csökkenti a bőr melanintermelését (melanogenesis), így a pigmentfoltok elleni harcban is hatásos lehet. Továbbá in vitro (azaz kémcsőben végzett) kutatások szerint az ubokában található összetevők segíthetnek a bőrt megvédeni a karcinogén (rákot okozó) összetevők ellen.

Szőlőmagkivonat. Kiváló antioxidáns, és segít megvédeni a bőrt a napsugárzás okozta károktól. Ezenkívül sebgyógyító, bőrvédő hatása is van. További infó itt.

A szőlő levelének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló hatású összetevő. 

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Lásd argán olaj.

Avokádóolaj. Vitaminokban és zsírsavakban gazdag természetes olaj, mely könnyen a bőrbe szívódik, kiváló emollient és hidratáló anyag a száraz, érett bőr számára. Ekcémás és atópiás bőr számára is kiváló összetevő, mely hatásos a szárazság és viszketés enyhítésében. Antioxidáns tulajdonsága is van.

Borsmenta olaj. A CosIng besorolása szerint a borsmenta olaj frissítő, tonizáló, maszkoló (kellemetlen íz és illat semlegesítése)  összetevő és illatanyag. Paula Begoun szerint bár a borsmentának antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti.

Citromfű olaj, mely hatásos szúnyogriasztó szer. A benne lévő illatanyagok (citral és limonene) potenciális bőrirritálók.

Az eukaliptusz olaja. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint az eukaliptusz illatanyag és bőrkondícionáló. Paula Begoun szerint bár az eukaliptusznak  gomba és baktérium ellenes hatása van a bőrön, irritáló is, főleg sérült vagy epillált bőrfelületen.

A legismertebb eukaliptuszolaj az eukaliptol, amelyet az Eucalyptus globulus leveleiből nyernek ki. Hatása a benne lévő cineolnak köszönhetően antiszeptikus, nyákoldó és hűsítő hatású, köptető és görcsoldó. Hatóanyagai miatt légúti megbetegedések esetén inhalálásra és a fogászatban szájöblítésre használják.

Földimogyoró olaj, melyet a kozmetikumokban bőrpuhító, azaz emollient anyagként használnak.

A homoktövis olaj a homoktövis frissen összeroppantott terméseiből szezámmagolajjal készült olajos kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A terméseknek a különböző eredetű sebek és fekélyek gyógyulását elősegítő hatása főként a zsíroldékony karotinoid-vegyületeinek köszönhető, melyek a szezámmagolajjal történő kivonás során kerülnek az olajos kivonatba. A kivonatban az értékes karotinoid-vegyületek mellett a szezámmagolajban lévő zsírsavészterek (linol-, olaj- és alfa-linolénsav, összesen mintegy 85%-ot tesznek ki) is fontos szerepet töltenek be a bőr ápolásában, hiszen az említett zsírsavak ún. esszenciális és bőralkotó zsírsavak. A szezámmagolajjal készült olajos kivonat bőrápoló és bőrvédő olajként önmagában, vagy különféle (bőrvédő, napozó, bőr öregedési folyamatát lassító) kozmetikai készítmények alkotórészeként egyaránt használható.Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese.  (forrás: aromax.hu, Wikipedia)

A CosIng besorolása szerint emollient anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. További információ a jojobaolajról itt.

A közönséges kakukkfű olaja. A CosIng maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és illatanyagként szolgáló összetevőnek kategorizálja. Paula Begoun szerint bár a kakukkfű olajának antioxidáns tulajdonsága van, a benne található illatanyagok bőrirritálóak lehetnek, ha nagy mennyiségben talalhatóek meg egy kozmetikumban.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Parlagi ligetszépe növényből nyert olaj, mely omega-6 zsírsavak (linolsav és gamma-linolsav) gazdag forrása. Az omega-6 zsírsavaknak fontos szerepe van a bőr legkülső rétegében (stratum corneum) lévő sejtek összetartásában, és így a bőrön keresztüli vízvesztés (trans-epideremal water loss) megakadályozásában. A parlagi ligetszépe olaja talán hatásos az atópiás dermatitisz (ekcéma egy fajtája) kezelésében is, valamint Paula Begoun szerint hatásos gyulladáscsökkentő és emollient.

Édes mandula olaj, amelyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. A mandulaolaj könnyen a bőrbe szívódó, finom textúrájú olaj, amely puha és selymesen finom érzetet hagy maga után a bőrön. A mandula olaj tápláló és védő olaj, mely ideális az irritált és kiszáradt bőr regenerálására.

Az európai mogyoró magjából kinyert olaj, melyg gazdag E-vitaminban, telítetlen zsírsavakban, és linolénsavban. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint maszkoló, vagyis szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Paula Begoun szerint a mogyoróolaj emollient (bőrpuhító) hatással is bír, és kiváló természetes hidratlószernek tartja. 

Muskotályzsálya olaj. Illóolaj. A Dermaxime oldala szerint elősegíti a faggyútermelés egyensúlyban tartását és van némi baktériumellenes hatása is. Tonizáló és gyengéd sejtmegújító hatása is van. 

Olívaolaj. Kiváló természetes emollient és hidratáló összetevő a száraz bőrre. Számos, a bőr számára hasznos anyag forrása: polifenolok (antioxidáns), squalane, zsírsavak (elsősorban olajsav) és E-vitamin is található benne. Néhány állatokon végzett kísérlet arra is utal, hogy védi a bőrt az UVB-sugárzás okozta károktól. További infó itt.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.