KRÉMKERESŐ
(X)

(X)

KRÉMEK MÁRKÁK ÖSSZETEVŐK ELADÓ MAGAZIN FORUM BLOG Belépés

Kövess minket Instagramon is! :)

Marlies Möller Styling Funky Matt Paste
Marlies Möller Styling Funky Matt Paste

Marlies Möller

Marlies Möller Styling Funky Matt Paste

  (0 vélemény)
Ár:   €20.95   Kategória:   Hajformázók
Kiszerelés:   125 ml   Bőrtípus:   Minden
Lelőhely:   online külföldről   Bőrprobléma:   --


A krémet és az összetevőket feltöltötte: juditkaa70, Módosítva: 2017. június 13.

Ár:   €20.95
Kiszerelés:   125 ml
Lelőhely:   online külföldről
Kategória:   Hajformázók
Bőrtípus:   Minden
Bőrprobléma:   --

TERMÉKLEÍRÁS

Normál,vékonyszálú és göndör hajra. Erős tartást biztosít a hajnak. 

ÖSSZETEVŐK (INCI)

hirdetés

Fontos hatóanyagok a krémben

Hidratálók: Sorbitol, Butylene Glycol, Glycerin
Vitaminok: Panthenol

Összetevők megmagyarázva

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sorbitol h 1 1

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Sűrűség szabályozó anyag, oldószer. Parfümök, haj- és bőrápló termékek gyarkori összetevője.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Glycerin h 0 0

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják.

PVP 0 0
Az összetevőnek még nincsen leírása.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Panthenol eo I v 0 0

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Más néven sulisobenzone. Kémiai fényvédő, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-360 nm hullámhosszú) ellen véd. Magas stabilitású összetevő, amely véd más összetevőket is az UV-sugárzás okozta károktól. A sulisobenzone viszonylag gyenge fényvédő, önmagában nem véd eléggé, így leginkább csak a többi összetevőt védő segédanyagként használt. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a a gyanú, hogy elősegíti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. További információ a smartskincare-en. 

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. További információ az INCIDecoderen.

Az összetevőnek még nincsen leírása.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Petrolatum alapú (vazelin) viasz. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, átlátszatlanná tevő segédanyag, mely sima textúrát és félszilárd állagot biztosít a termékeknek. Gyakran használják a Paraffin alternatívájaként, mivel finomabb mikrokristályokból épül fel, ezáltal sokkal sűrűbb, viszkózusabb és ruganyosabb az állaga.

Aminosav, mely Paula Begoun szerint antioxidáns és sebgyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik.

Ceresin 0 0

Szénhidrogének komplex keveréke, melyet ozokerit tisztításával állítanak elő. Sűrű, viaszos anyag, melyet elsősorban sürítőanyagként használnak. A CosIng szerint továbbá még elektromos töltődést megakadályozó, emulzió stabilizáló, átlátszatlannátevő és hajkondícionáló összetevő is.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Az összetevőnek még nincsen leírása.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Kamillaolajból kivont illatanyag.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Tartósítószerként használt parabén. Részletesebb infó a parabénekről a FutureDermen.

SHOP

NEKED AJÁNLJUK
© 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva.