Glamglow Flashmud Brightening Treatment

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Mesterséges viasz, mely különböző szénhidrogének komplex keveréke. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, megkötő (a krém jobban a bőrhöz „tapadjon”)  és bőrpuhító (emollient) funkciói vannak a krémekben.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A sejten kívüli mátrixban nagy mennyiségben megtalálható GAG-ok fontos alkotórésze, vagyis a bőrben  természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Nagy koncentrációban elősegíti a sebgyógyulást is. Az Estée Lauderhez tartozó márkák (pl. Clinique) előszeretettel használják az acetyl glucosamine-t mint hatékony nem savas hámlasztó összetevőt, azonban Paula Begoun szerint nincs értékelhető mennyiségű kutatás arra nézve, hogy az valóban hatásos alternatívája az AHA/BHA hámlasztóknak. Egy 2009-es tanulmány szerint az összetevő hatásos a hiperpigmentáció kezelésében is.

B3-vitamin, mely többféle szempontból is kiváló hatással van a bőrre: egyrészt remek hidratálószer, másrészt pedig hatásos pigmentfoltok ellen is. Ezenkívül ígéretes öregedés elleni hatóanyag, amely serkenti a kollagéntermelést, és hatásos sejtkommunikáló összetevő (bőrünk sejtjeit helyes viselkedésre biztató összetevő). Pattanások kezelésében is több antibiotikummal felveszi a versenyt, ráadásul 2% niacinamide ígéretesen csökkenti a faggyútermelést és normalizálja pórusok méretét (forrás).

Részletes infó az összetevőről: CosmeticsCop, SmartSkinCare, FutreDerm, INCIDecoder

A CosIng besorolás szerint átlátszatlanná tevő segédanyag, a TruthInAging szerint pedig felületi hártya képző anyag, mely a többi szilikonhoz hasonlóan selymes, sima érzetet hagy maga után a bőrön.

Habkő. Habos, szivacsos, likacsos külsejü, többnyire világos szürke szinü vulkáni üveg, mely kitünő csiszoló és simitó anyag darabokban és poralakban egyaránt. Az öszetevővel leggyakrabban láb- és bőrradírokban találkozhatunk

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

A C-vitaminnak egy kifejezetten stabil, olajban oldódó formája, melynek in vitro tesztek szerint a tiszta C vitaminnal (Ascorbic Acid) elvileg egyező a hatása, ráadásul a bőrbe is könnyen felszívódik. A truthinaging információi szerint az összetevő képes arra, hogy a bőrt glikozaminoglikánok termelésére ösztönözze, vagyis növeli a hidratáltságát.

Bazsarózsa gyökerének a kivonata. Szájon át bevéve rákellenes és antioxidáns tulajdonsága is van, de Paula Begoun szerint nincs a bőrre gyakorolt ismert hatása. A CosIng besorolás szerint bőrvédő összetevő, ami védi a bőrt a külső káros hatások ellen.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Átlátszatlanná tevő, összecsomósodást megakadályozó és főleg sűrítő segédanyagként használt a kozmetikumokban. Nagy molekulamérete miatt nem szívódik be a bőrbe.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Gyémántpor, mely a gyémánt csiszolása során keletkezik. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint csiszoló hatású összetevő. Sokféle kozmetikai termékben megtalálható, így például körömlakkokban, samponokban, BB krémekben vagy épp szérumokban is. Előnye, hogy alaposan, mégis karcolásmentesden hámlaszt, finomra örölve pedig szép fényt, fiatalos ragyogást ad a bőrnek. Sajnos sokszor a jól csengő neve, eladhatósága miatt kerül csak a termékekbe.

A CosIng besorolás szerint átlátszatlanná tevő segédanyag, a TruthInAging szerint pedig felületi hártya képző anyag, mely a többi szilikonhoz hasonlóan selymes, sima érzetet hagy maga után a bőrön.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Illatanyag, potenciális bőr irritáló.

Benzyl alkohol és benzoesav észtere, melyet illatanyagként, oldószerként és gombaellenes stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A fekete ribiszke magjának az olaja. Bőrpuhító (emollient) anyagként használnak a kozmetikumokban. Gazdag forrása a gamma- és az alfa-linolénsavaknak, melyek segítenek helyreállítani a bőr védőgátját, megakadályozzák a bőr kiszáradását és gyulldáscsökkentő hatásúak.

Hosszú láncú zsíralkohol. Emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient), sűrítő anyagként használatos. Sima, csúszós érzetet hagy maga után a bőrön.

Lipid alapú szintetikus bőrkondícionáló szer, mely a kozmetikumokban emolliens és sűrűség szabályozó (viszkozitás növelő) funkciót tölt be. Sajtolt púderek kötőanyagként, szájfényekben és rúzsokban pedig konzisztencia szabályozókét találkozhatunk vele. A truthanaging szerint az összetevő gátat képez a bőr felszínén, ezáltal lasítja a bőr vízvesztését, vagyis óvja azt a kiszáradástól.

Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring.

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)