Image Skincare I Mask Purifying Probiotic Mask

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A vad-káposztarepce magjának az olaja, mely egy illatmentes növényi olaj. Kiváló bőrpuhító (emollient) és Paula Begoun szerint talán antioxidáns tulajdonsága is van.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Krómoxidok keveréke, mely vízben oldhatatlan zöld por. Leginkább sminkekeben használt zöld pigmentanyagként.

Viasz jellegű zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient) anyagként használnak a kozmetikumokban.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Egy viszonylag újabb, probiotikus összetevő, amit a Lactococcus lactis baktériumból nyernek. Az INCIDecoder szerint pozitívan befolyásolja a bőr külső rétegének a megújulását (a sebességét és a minőségét is), és elősegíti az egészséges védőréteget. 

Az élelmiszeriparban cukorpótlóként használt (édes ízű) anyag. A kozmetikumokban vízmegkötő és sűrítő anyagként használatos.

Bőrpuhító (emollient), emulzió stabilizáló és sűrítőanyagként használt zsíralkohol.

Nem szabályos INCI név. A karragén hínárból előállított kivonat. Lásd Chondrus Crispus.

Emulgeálószer és felületaktívanyag.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Joghurt. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint hajkondícionáló és bőrvédő hatású összetevő.  A Paula Begoun szerint nem készült még olyan kutatás, mely bizonyította voltna, hogy a joghurt helyileg használva hatásos lenne a bőrön, viszont a fogyasztása negatívan befolyásolhatja az atópiás dermatitiszban szenvedők bőrét.

Édes narancshéj illóolaj. A CosIng szerint összehúzó, bőrkondícionáló és tonizáló hatású. Ezen kívül természetesen illatanyagnak is kiváló. Mint minden citrusfélével érzékeny bőrűeknek érdemes óvatosnak lenni az összetevővel.

Egy bizonyos fajta alma kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a belőle kivont pectint pedig sűrítő anyagként használják a kozmetikumokban. Az alma jótékony bőrápoló hatása elsősorban annak köszönhető, hogy a káros sejtreakciókkal szemben védő polifenolokban (melyek közül kiemelendő a katechin, az epikatehin és a quercetin) gazdag, ezért erőteljes antioxidáns hatással van a bőrre.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A Yukon folyó környékéről származó gyógynövénynek, a füzikének a kivonata, ami Paula Begoun szerint kiváló antibakteriális, antioxidáns és irritáció ellen védő alkotóelem, noha hivatalosan csak "bőrápolónak" nevezik.  

Porított faszén. A szén abszorpciós tulajdonsággal bír, ezért gyakori összetevője a különféle arcmaszkoknak, bár gyakorta olyan tulajdonságokat is tulajdonítanak az összetevőnek, melyekről nem igazán láttak még napvilágot kutatások (pl. pattanástalanít, méregtelenít), ahogy arról sem, hogy egy átlagos fogkrémnél hatásosabban tisztítja és fehéríti a fogakat.

A narancs héjának a kivonata. A CosIng besorolása szerint emulzió stabilizáló, illatanyag, bőrjavító (skin conditioning) és sűrűség szabályozó anyag.

A bőrben természetesen is megtalálható aminosav származék. Természetes hidratáló elem (NMF -  Natural Moisterising Factor), melynek kiváló vízmegkötő képessége van.

Cukor (sima répacukor). A bőrön alkalmazva vízmegkötő, hidratáló hatása van.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Az arab kávé magjának a kivonata. A nyers kávé gazdag forrása az antioxidánsoknak és a koffeinnek.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Goji bogyó gyümölcsének a kivonata, melyet a kozmetikumokban elsősorban erőteljes antioxidáns tulajdonsága miatt használnak. A truthinaging szerint a goji bogyó nem csak kiváló antioxidáns, hanem gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a cink, vas, szelénium és kálcium valamint B vitamint és C vitamint is tartalmaz. Egy 1991-es kínai tanulmány szerint a goji bogyó segít a DNS károk helyreállításában, illetve azok megelőzésében. Ázsián kívül viszont nem igazán készültek eddig tanulmányok a goji bogyó hatásosságának vizsgálatára.

A májusialma vagy észak-amerikai golgotavirág  a golgotavirág nemzetség egyik faja. Gyógynövény és egyben enyhe drog is.  Külsőleg égési sérülésekre, bőrgyulladás csökkentésére és a fájdalom csillapítására használják. A növény föld feletti része flavonoidot tartalmaz, ezért a nyugtató hatás. (forrás: Wikipédia)

A CosIng hivatalos besorolása szerint bőrvédő és bőrkondícionáló összetevő.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint összehúzó, frissítő, pezsdítő, bőrkondícionáló hatású hatású összetevő. Gyakran használják illatanyagként is. Az EWG szerint irritáló hatása lehet a bőrre, főleg ha az INCI lista első felében szerepel. Az összetevővel elsősorban parfümökben találkozhatunk.

Uborkakivonat. Paula Begoun szerint a közhiedelemmel ellentétben az uborkakivonatnak nincs nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása, Leslie Baumann The Skin Type Solution című könyvében azonban a gyulladáscsökkentő, érzékeny bőrre javasolt összetevők között említi. A nyugtató hatás mellett az uborkában található lutein nevű anyag  talán csökkenti a bőr melanintermelését (melanogenesis), így a pigmentfoltok elleni harcban is hatásos lehet. Továbbá in vitro (azaz kémcsőben végzett) kutatások szerint az ubokában található összetevők segíthetnek a bőrt megvédeni a karcinogén (rákot okozó) összetevők ellen.

Ananászkivonat. Kozmetikumokban főként a bőr egészségének megőrzésére használják. A wikipedia szerint tulajdonítanak neki némi gyulladáscsökkentő hatást is, és valószínűleg serkenti a fehérje-anyagcserét. Más források hámlasztó, felszívódást segítő tulajdonságairól beszélnek.

Az acai nevű pálmafajta bogyós termésének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint hajkondícionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint az összetevő kifejezetten gazdag antioxidánsokban, így ferulic acidban és epicatechinben. Az in vitro kuutatások azt mutatták, hogy az acai kivonatának magasabb antioxidáns tartalma, mint a vörös áfonya, a málna, a szeder, az eper vagy az áfonya kivonatáénál.

A citrom héjának a kivonata. Bőrkondicionáló, puhító, bőrvédő, tonizáló hatású összetevő.

Az Indiai eperfa, vagyis a noni gyümölcsének a kivonata. A noni gyömölcsének (és levelének) sokféle gyógyító tulajdonságot tulajdonít a polinéz kultúra, de a CosIng besorolása szerint a kozmetikumokban használva csak bőrkondícionáló funkciót tölt be. Egy 2012-ben 49 résztvevővel (38-55 év közötti nők) végzett 6 hetes laboratóriumi kísérlettel igazolták, hogy a Noni kivonat jelentősen csökkentette az apróbb ráncokat, szarkalábakat és javította a bőr rugalmasságát. A vizsgálat során egyetlen résztvevőnél sem jelentkezett irritáció és több mint 90%-uk tapasztalt érzékelhető javulást a bőre állapotán.

A málna gyümölcsének a kivonata. A CosIng szerint fokozza a bőr ellenállóképességét. Ezzel összecseng Paula Begoun véleménye is, miszerint antioxidáns és antibakteriális tulajdonsága van, tehát pattanásos bőrre igen jó hatással lehet. Ugyanakkor arra érzékenyekben irritációt okozhatnak a benne található csersavak. 

Gránátalma kivonat. Szájon át fogyasztva úgy tűnik, hogy pozitív hatása lehet a szív- és keringési rendellenességekre, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Paula Begoun szerint viszont a gránátalma bőrre gyarkorolt hatása nem igazán ismert, viszont egy kutatás szerint a gránátalma kivonat in vitro kísérletek szerint (kémcsőben végzett) segíti a bőr regenerálódását.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják, utóbbit főleg különféle felületaktív anyagok esetén, melyeknek zselés állagot ad (pl. tusfürdőknél). Ha az összetevő az INCI lista elején áll, akkor általában mint fizikai hámlasztó van jelen az adott termékben, jellemzően testradírok esetén, de fürdősókban is gyakran találkozhatunk vele.

A máriatövis kivonata. A máriatövisnek orvosilag is elismert és bizonyított májvédő, májtisztító hatása miatt elsősorban a szájon át történő használata a jellemző, kozmetikai készítményekben viszont ritka összetevő, ha mégis, általában olajos készítményekben, és szérumokban találkozhatunk vele. Bár a legtöbb tanulmány elsősorban a szájon át történő bevétel hatásait vizsgálja, szerencsére készült néhány bőrön való hatásait tanulmányozó is. Paula Begoun péládul úgy tudja, hogy az összetevő szilibinin tartalma révén azon túl, hogy rendkívül hatékony antioxidáns (antioxidáns tartalma többszöröse az E- és C-vitaminnak) és gyulladáscsökkentő hatással bír, segít megóvni a bőrt  leégéstől valamint növeli a fényvédő összetevők hatékonyságát. Az összetevő gazdag még linolsavban és olajsavban is, amik a bőr természetes védőrétegének fontos elemei, így a bőr számára hasznos összetevők. 

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

A Sodium Metabisulfite egy antioxidáns hatású összetevő, melyet a kozmetikumokban leggyakrabban tartósítószerként és stabilizátorként használnak. Segít megelőzni a készítmények megromlását és hatékonyságuk elvesztését azáltal, hogy megvédi őket az oxigén káros hatásaitól. Az összetevőt ezen kívül a bőr hiperpigmentációjának javítására, a hajban levő hajfesték eltávolítására és a klór okozta elszíneződés megelőzésére is használják.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Színtelen, illékony olaj, mely többek között a lime, citrom és narancs illóolajában található meg. Erős, édes illata van. Illatanyagként használt a kozmetikumokban. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Vasoxid. Az egyik leggyakrabban kozmetikumokban használt színezőanyag, mely rozsdavörös színt ad a termékeknek.

Vasoxid fajta. A kozmetikumokban az egyik leggyakrabban használt, sárga színű színezőanyag.

Vasoxid féle. Az egyik leggyakrabban használt, fekete színű színezőanyag. Gyakran talákozhatunk vele smintermékekben, mivel szabályozza az alapozó sötétségét vagy épp feketeséget kölcsönöz a szempillaspirálnak.